KOVA(MOSZAT) – növény (családnév)
(Fotó: kovamoszatok)
moszat J: vízben tömegesen élő egyszerű telepes növény, ezeket magában foglaló törzs; Algae.
kékmoszat J: különböző, édesvizekben élő, egysejtű, sejtmag nélküli algák gyűjtőneve; Cyanophyta.
zöldmoszat J: vízben vagy nedves helyen élő, zöld színű alsórendű növények törzse; Chlorophyta.
alga J: moszat.
Moszat szavunkkal először egy 1818-ból való forrásban találkozunk, Márton József latin–magyar–német szótárában szerepel ’alga’ jelentéssel. 1838-ban ismét van tájnyelvi ’maszat’ jelentése. Manapság a moszat helyett inkább latin szaknyelvi megfelelőjével, az alga szóval találkozunk. Tévesen a moha névvel kapcsolták össze, noha moszat szavunk hangutánzó-hangfestő eredetű. A nyelvújítás kora óta botanikai szakkifejezés, a vízben vagy nyirkos helyen élő, alacsonyrendű, apró növény neve. Maga a szó a maszat változata, szóhasadás eredménye. Az elnevezés szemléleti alapja az, hogy az algák fonadéka miatt a moszatos víz szennyesnek, piszkosnak látszik.
Csak a XIX. században bukkan fel az alga szó. A Besztercei (1395 k.) és a Schlägli Szójegyzékben (1405 k.) az alga tengeri lapos sas, illetve lapis uas
(’sás’). Nemzetközi szó vált a latin alga ’moszat, hínár’ szóból. A németben (Alge), franciában (algue), olaszban (alga), lengyelben (alga) szintén használatos botanikai műszó.
A moszatok egy- vagy többsejtű telepes, többnyire vízinövények. Köztük van a legkisebb és a legnagyobb növénye Földünknek. Amíg a szárazföld óriása, az eukaliptuszfa 150 méter magasra is megnő, az Atlanti-óceán melegebb részein élő Macrocystis a fenéktől 300 méter magas erdőkké növekedik.
Több moszat kártékony, édesvizeink felszínét időnként a „víz virága” lepi el. A Balaton nyári algásodása is komoly problémát jelent.
A kocsonyamoszat a szélsőségesen száraz, köves-homokos helyeket kedveli. Eső után rohamos növekedésnek indul, olajzöld telepei elég rossz ízűek, de ehetőek.
A széltől szállított kékalgatelepek tudományos nevüket a görög notisz, azaz ’nedvesség’ szóból kapták, mert az éjjeli párában megduzzadva hajnalra ehető
csomókat képeznek.
A csillárkamoszatok ’Chara fajok’ 15–30 centiméterre növő, zöld színű algák, halak búvó- és ikrázó helye. Mészraktározásuk révén a kemény vizet lágyítják.
A fejesmoszat ’Botydium granulatum’ neve onnan ered, hogy a nedves talajt 1-2 milliméteres, fénylő gömbök sokasága lepi el. Közelebbről megnézve azonban
ezek nem is gömbök, hanem kis gyökerező fejecskék.
A fecskemoszat a Cerastium hirundinella, a Balaton jellemző algája.
A barázdás moszatok ’Pyrrhophyta’ egysejtű, ostoros, mozgékony fajok. A sejt több, díszes lemezzel borított. A név szemléleti háttere az, hogy a lemezeket barázdák választják el egymástól.
A kovamoszatok ’Bacillariophyceae’ egysejtű növénykék, díszes, élesen rovátkolt kovapáncél védi őket. A színtestecskék színe szerint sárga, barna, sárgászöld, fűzöld, kék színűek a színes moszatok ’Chlorophyta’. Az ’Euglenophyta’ algák vegetatív állapotban egy, ritkán két ostorral mozgó ostoros moszatok.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Kova László.
Zene: -