KOSÁRKA – növény (családnév)



csodatölcsér
(Fotó: csodatölcsér)




csodatölcsér J: harang vagy tölcsér alakú virágokat hozó kerti dísznövény; Mirabilis jalapa.

Csapó Józsefnél 1775-ben töltséres virág. Benkő József 1781-ben, Szebenben megjelent Téli bokréta című gyászbeszédében a Mirabilis neve tsudatöltséresek, 1783-ban megjelent Nomenclatura Botanica (NclB.) című összeállításában tsuda töltséres, töltséres virág néven szerepel. Mátyus István Ó és Új Diaetetica című munkájának 1787-ben megjelent II. kötetében az ’Arbor mirabilis’ neve tsuda-fa, Sander Henriknél 1794-ben tsuda virág.
A csodatölcsér, de különösen a csodavirág a tudományos elnevezéssel függössze (< latin mirabilis ’csodálatos’). Egyik német neve is Wunderblume, azaz
’csodavirág’, a franciában belle de nuit, ’éjszaka szépe’ a neve. A latin nevetLinné adta a nemzetségnek kellemes illata és a virágszirmok sajátos csíkozása alapján. Egy és ugyanazon a száron este a tölcséres virágok a piroson kívül nem ritkán sárgák vagy tarkázottak.
A Mirabilis jalapa latin, német stb. neve a XVI. és XVII. század egyik csodagyógyszerének a nevét őrzi. Európa civilizációs betegségének, a túltápláltsággal összefüggő emésztési nehézségeknek volt igen hathatós orvossága a Jalapawurzel, azaz ’jalapagyökér’. A nagy keresletre való tekintettel magas árat kértek a mexikói kikötőn, Jalapán keresztül szállított purgálószerért.
A növény társneve hazánkban a jalapa, továbbá a kosárka, kosárvirág, lustakisasszony és a metaforikus tölcsérvirág. A Szigetközben kurvavirág néven is ismerik. Ennek névadási szemlélete az, hogy piros, sárga vagy fehér forrt szirmú virágai „este nyílnak, mint azok a lányok”. További társneve a méhpilis
(R. 1807: MFűvK.: délignyitó méhpilis, 1843: Bugát, 1911: Nsz.). A Magyar Fűvész Könyv szerzői nevezték el így, mert egyrészt pilise, azaz mézválasztója ránő a magra, héj lesz belőle, s ekkor olyan, mint a méh. Natter-Nád Miksánál a Mirabilis, azaz a csodavirág neve délignyitó. A délignyitó, délignyíló
előtagot az magyarázza, hogy a növény virágai (délutántól-estétől) reggelig-délelőttig nyílnak.
Gyakran méter magasra is megnövő, erősen bokrosodó növény. Lombja sötétzöld, a virágok változatos színűek; fehérek, sárgák, püspöklilák. Júniustól a fagyokig virít. Erős napsütésben,a déli órákban a virág kelyhe bezárul, majd este újra kinyílik, ezért néhol estikének is nevezik. A szárazságot jól tűri, mert
répaszerűen megvastagodott karógyökerei a talaj mélyebb rétegében mindig elég nedvességhez jutnak. Gyökereit ősszel felszedve pincében, homokban vermelve
teleltethetjük, és áprilisban kiültethetjük. Ennek előnye, hogy hamarabb virágzik, mint a magról vetett.
A csodatölcsér családjába tartozik a nálunk is kedvelt bougainvillea vagy murvafürt ’Bougainvillea glabra’. Feltűnőek a virágokat körülvevő, párosával összenőtt fellevelek. Ezek motiválták a növény murvafürt nevét, a murva ugyanis olyan fellevél, amelynek hónaljából virág nő ki. Ezek az apró virágok sárgásfehérek; a bougainvillea egyaránt nevelhető bokorrá, fácskává vagy sövénnyé, de szép lugast is formálhatunk belőle, mint a futórózsából.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: A Csodatölcsér anyanyelvi és részképesség fejlesztő feladatgyűjtemény.

Zene: -