KÓRÓ(CSIGA) – állat (családnév)



kórócsiga
(Fotó: kórócsiga)




Család: Hygromiidae
Kis és közepes méretű csigák. Az avarban élők háza jellemzően vékonyfalú, barnás és olykor szőrökkel borított, a napfényben élő, szárazságtűrő fajoké rendszerint vaskosabb, fehér, sötét sávokkal, szőrök nélkül. Köldökük nyitott. A főcsigákhoz közel álló család, több alcsaláddal. Európában nagyjából 50 faja fordul elő.
Xerolenta obvia – kórócsiga. Háza 6,6–12 mm széles, ellapított, 5,5–6 kanyarulat alkotja. A tekercs alig emelkedik ki az utolsó kanyarulat síkjából, előfordulnak már–már korong alakúnak tűnő példányok is. Fehér alapon sötétbarna sávjai időnként pontsorokká szakadoznak. A köldök tág, egészen az apexig tart. Szárazságtűrő csigáink egyike, füves, bokros helyeken, nyílt, gyér növényzetű területeken is előfordul. A nyári melegben többedmagával fűszálakra, gallyakra kapaszkodik fel ahol hártyaszerű, meszes zárólemezt (epifragma) fejleszt a nyári nyugalmi időszak (aestivatio) idejére. Így óvja meg magát a forró talajon a túlhevüléstől. Birkalegelőkön is közönséges, ezért érdemes tudni, hogy a juhok gócos tüdőférgességét okozó fonálféregfajok egyik fontos köztigazdája. Magyarországon a Dunántúl nyugati részén és a Tiszántúl középső és északi területein még nem találták meg, máshol közönséges, gyakori faj. Holocén végén betelepült faj, feltehetőleg a római időkben terjedt szét az utak mentén a járművekre tapadva.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: Palya Bea – Száraz kóró (dal kisgyerekeknek).