KOPOGÓ(BOGÁR) - állat (családnév)
(Fotó: tarka kopogóbogár)
A tarka kopogóbogár (Xestobium rufovillosum) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül az álszúfélék (Anobiidae) családjába tartozó faj.
A „halál órájának” is nevezett bogarat az Európai telepesek a világ számos részébe magukkal vitték. Mindenütt remekül szaporodik, ahol megfelelő táplálékot talál. Annak ellenére, hogy a keményfákat egyre
ritkábban használják építéshez, illetve új impregnáló módszereket és favédő szereket fejlesztettek ki, nem veszélyeztetett.
A tarka kopogóbogár lárva hossza 11 milliméter, a Báb hossza 7-8 milliméter és az imágó hossza 5-9 milliméter. A rovar fejét előrenyúló, kopogtatásra szolgáló nyakpajzs védi, amelyet a tor képez. Fő érzékszervei a Szeme és a csápja.
Hártyás szárnya bonyolult módon Potrohából nő ki és a Kitines fedőszárny fedi. A potroha tartalmazza a szaporodószerveit. Hat rövid lába öt-öt Ízre oszlik és karomban végződik. Szőrszálak százai képeznek rajta tapaszt, amelynek segítségével fejjel lefelé is tud mászni. A lábak a torból indulnak. A lárva féregre hasonlít, krémszínű, hajlott, teste szelvényezett. Átrágja magát a fán, eközben eszik, növekszik és vedlik.
A rovar imágóként éjszaka aktív. Lárvaként elhalt keményfával táplálkozik. Az imágó nem táplálkozik. A hím imágó 8-9, a Nőstény 9-10 hétig él.
Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A párzási időszak március–június között van. A nőstény egyszerre körülbelül 50 kicsi Fehér petét rak. A petéből való kifejlődéshez 1-2 hét kell, hogy elteljen. A lárvastádium kettőtől tíz évig is tarthat. A bábstádium 2-3 hétig tart; a bogarak tavaszig téli merevségben vannak.
Ebbe a családba tartozik a kis kopogóbogár (Annobium punctatum) is.
Továbbá:
Család: KOPOGÓBOGARAK
Fam: Anobiidae
Általánosan használt az ÁLSZÚK elnevezés is. A kopogóbogár elnevezést azért kapták, mert egyes fajaik nászidőben nyakpajzsuk elejével szaporán ütögetik a járatok falát, és ez a hang az emberi fül számára is jól hallható. Ezeknél a fajoknál ismert a HALÁLÓRÁJA elnevezés is. A legjobban a szúbogarakra emlékeztetnek, de fejük nem nyúlt meg ormányszerűen. Rágásuk nyomait is gyakran nevezik szúrágásnak (helytelenül). Nagyságuk 5 mm körüli, hengeres alakúak. Álcáik 3 pár tori lábbal rendelkeznek, pajor alakúak. Az álcák jól elkülöníthetők a szúálcáktól, hiszen azoknak nincsenek lábaik. A csápok 3 utolsó íze meghosszabbodott, esetleg fűrészes. Színük barna, barnássárga. A legtöbb faj száraz fában, tobozban, beépített faanyagban, taplógombákban, bútorokban él. A faszobrok, öreg bútorok esetében ők a „szúrágás” okozói. A család faanyagvédelmi jelentőséggel bír.
Halálórája – Anobium pertinaxLinné
Társnév: Nagy kopogóbogár
Syn: A. punctatumDe Geer
Leírása: Az előtor kiemelkedő dudora elől benyomott. Legszélesebb a tövén, hátsó szöglete sárgán szőrös. 4,5–5 mm nagy, sötétbarna színű.
Életmódja: Fenyő- és lombos fafajokban is megél. Fenyők közül kedveli az erdeifenyőt. Járatai a fenyőknél a tavaszi pásztában futnak, lombos fafajokban pedig szabálytalanul. Általában az egész faanyagot összerágják, de a színesgesztű fafajoknál a gesztet nem bántják. Rágcsálékkal tömött meneteinek átmérője 2–3 mm. A bogarak sorozatos támadása a faanyag teljes felőrléséhez vezet. Peterakás kis csomókban a fa repedéseibe. A bábozódás a felszínhez közeli bábbölcsőben történik. Kifejezett rajzási ideje nincs, egyszerre több nemzedék egyedei is élnek egymás mellett. Jellegzetes kopogó hangot hallat: néhány egymás utáni koppanás után szünet, majd ismét 5–8 koppanás. Generációja l–3 éves, a körülmények függvényében. Gombásodó faanyagban pl. gyorsabban kifejlődik. A faanyagvédelmi munkák sokszor ún. „háziasodott” fajnak nevezik.
Nagy kopogóbogár
Xestobium rufovillosum De Geer
Társnév: Nagy álszú (ugyanez a név szerepel a Halálórája fajnál is)
Syn: X. tesselatumFabricius, Anobium rufovillosumDe Geer
Aránylag nagytestű faj, nagysága 5–6 mm. Kerek kirepülési nyílása 3–4 mm átmérőjű. Kizárólag keménylombos fafajokon, elsősorban a tölgyön él. Álcamenetei hosszirányúak. Jellemzők a rágcsálékkal kevert kb. 1 mm nagyságú lapos ürülékcsomók, amelyek a járatokat lazán töltik ki. Kis szünetekkel tarkított kopogása jól hallható.
Kis kopogóbogár
Anobium striatum Fabricius
Társnév: Dacos kopogóbogár
Syn: A. domesticumGeoffroy, Dendrobium pertinaxLinné
3–4 mm nagyságú, felülete finoman szőrös, feketésbarna, szárnyfedői hátul meredeken lehajlók. Előnyben részesíti a fenyőféléket, de tölgy és bükk fafajokban is él. Főleg a fedett térben levő gombásodó faanyagot támadja. Szorgalmasan kopogtat, egymás után szünet nélkül, időnkénti megszakításokkal.
Tobozrágó kopogóbogár
Ernobius abietis Fabricius
3–4 mm nagyságú sötétbarna, fekete bogár. A nyakpajzs oldala egyenes. Teste megnyúlt, csápjai fonal alakúak. A lucfenyő (Picea) tobozaiban fejlődik. Győrfi (1957) kinevelte a jegenyefenyő (Abies) tobozából is. A nemző még a fán lerakja petéit a már majdnem megérett tobozokra. Ennek megfelelően kora tavasszal várható repülésük. Az álca szétrágja a tobozorsót, illetve a toboz tövét, és megrágja a magokat is. A megtámadott tobozok gyakran gyantát választanak ki. Az álca nagyon hosszú ideig, akár 1–2 évig is fejlődik a már lehullott tobozban. Gyakran társul más, komolyabb tobozkárosító fajokhoz, (pl. Laspeyresiastrobilella).
Fekete tobozrágóálszú
Ernobius nigrinus Sturm
Erdei- és feketefenyő vékony ágaiban, hajtásaiban fejlődik, de általában a már más fajoktól megtámadott fákon. Ilyen fajok a Myelophilus piniperda, Anthaxia quadripunctata, Hylastes, Magdalis fajok.
Kéregrágó kopogóbogár
Ernobius mollis Linné
Gyakorlatilag minden kéregben hagyott, száradó fenyőanyagon megtelepedhet. Szabálytalan meneteit a kéreg és a szijács között készíti. A leggyakoribb Ernobius-faj, bizonyos faanyagvédelmi jelentőséggel.
Fésüscsápú kopogóbogár
Ptilinus pectinicornis Linné
Társnév: Fésüscsápú álszú
3–5 mm nagyságú, a hím csápja erősen fésüs, a nőstényé fűrészes. Színe barna. A legkülönbözőbb lombos fafajokban, és az ezekből készült asztalosárukban fejlődnek. Meneteikben a rágcsálék erősen tömörített. A nőstény a járatokba rakja le petéit, sokszor a hasonló méretű járatokat készítő egyéb fajok meneteibe (pl. Anobiumspp.).
A kopogóbogarak családjába tartozik a dohányraktárakban elszaporodó Dohánybogár (Lasioderma serricorneFabricius) és a hírhedt raktári kártevő, a Kis kenyérbogár (Stegobium paniceumLinné) is.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Arthur Simons – Kopogó kéz
Zene: -