KOMLÓ - növény (családnév)
(Fotó: közönséges komló)
A közönséges komló (Humulus lupulus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása:
A közönséges komló eredeti előfordulási területe Európa, Ázsia nyugati fele, az afrikai Marokkó, valamint Észak-Amerika. Manapság világszerte termesztik.
Megjelenése:
Kétlaki, azaz a termős és porzós virágok külön növényen találhatóak. Évelő - akár 20 évet is élhet -, lágy szárú kúszónövény, mely kora tavasszal elkezd új kapaszkodó hajtásokat növeszteni, de ősszel gyöktörzs szintre zsugorodik vissza. Az akár 10 métert is elérő növény, körülbelül 450-600 centiméteresre is szétterülhet. A levelei átellenesen ülnek és 3-5 karéjúak. A virágoknak nincsenek szirmaik, és a női virágok apró tobozoknak hatnak - ezeket használja a söripar. A termése, kis kemény magokból áll.
Életmódja:
A 38°-51°-os szélességi körök között nő a legjobban. Nagy Napsütésre és mérsékelt vízmennyiségre van szüksége. A hosszú nyári napokat használja ki virágzásra; mely július és augusztusban következik be.
Érdekességek:
Minden 3000 emberből egy érzékeny a komló érintésére; azaz ekcémái lesznek tőle. Az első említés erről a növényről, 768-ban történt, amikor is
III. Pipin frank király egy párizsi kolostornak közönséges komlókat adományozott. E növény termesztéséről 859-ben esik szó; a Németországi Freisingben levő kolostornál.
A sörkészítéskor a komló használata előtt fenyérmirtuszt (Myrica gale) használtak. 2002-ben, az angliai Kent megyében, A megye virágának választották meg.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Termetes, mint a komlókaró; magas, nyurga {ember}.
Zene: Komlói Ötlet zenekar