KENDER - növény (családnév)



kender
(Fotó: kender)




A kender (latinul: Cannabis a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a Kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növénynemzetsége.
Elterjedése:
Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; a külön tárgyalt fajokat (vagy taxonokat) Közép-Ázsia különböző részeiről származtatják.
Tulajdonságai, leírása:
Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Szélporozta idegen termékenyülő növény. Az egylaki növények a termős egyedekre hasonlítanak.
Magja a makkocska. A kemény burokban egy mag található, amely gyorsan veszít a csírázó képességéből, amely az első évben 95%, a másodikban 80% utána vetésre alkalmatlanná válik.
A növény tömegének 8-9%-át a karós gyökérzet teszi ki, amely több mint két méter mélyre hatol. A porzós tövek gyökérzete kisebb, mint a termőseké. A növény gazdaságilag fontos része a dudvásszára, amely rostokban gazdag. A szár merev, felfelé álló, felülete szőrökkel borított, hosszanti irányban bordázott.
Magassága 1,5-3 m, magkenderként vetve 4-4,5 m
Alfajok:
Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa
ssp. indica) van.
Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről.
Gyakoribb azonban, hogy 3 külön fajt tartanak számon a nemzetségben: a Cannabis sativa mellett a Cannabis indicát vagy a Cannabis africanát és a Cannabis ruderalist, ami Kelet-Európában is honos faj, apró termetével és virágzásával tűnik ki a többi faj közül.
A C. sativa földrajzi előfordulásának megfelelően, morfológiai és kémiai tulajdonságok alapján különféle alfajták különböztethetőek meg.


A kender mint haszonnövény:
A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az Újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem Rostjáért vagy magjáért termesztették. Ha a növénynek a magját és a rostját is hasznosítják, akkor kettős hasznosításról beszélünk. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.
A kínaiak ruhákat, cipőket, köteleket készítettek a kender rostjaiból, valamint egyfajta papírt. A japánok és a mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták.
Kelet- és Délkelet-Európában eme rostnövényt alighanem a Szkíták honosították meg. A legrégebbi írásos feljegyzést (i. e. kb. 440.) a kender felhasználásáról, a növény és a belőle készült nyers vászon, kanavász (görögösített)
szkíta nevéről – kannabisz (κάνναβις) – Hérodotosznak köszönhetjük. Ismertetvén a királyi szkíták országát, szokásait, jeles szerzőnk a következőket mondja:
„Országukban kender terem, mely leghasonlóbb a lenhez, kivéve a vastagságot és nagyságot. Ebben sokkal felülmulja a kender. Ez mind önmagától mid vetés
után terem. S a Thrákok ruhákat készítenek belőle, melyek leghasonlóbbak a lenbőliekhez. S a ki nem nagyon jártas benne, nem képes megkülönböztetni, valjon lenből vagy kenderből van-e. A ki pedig még nem látott kendert, lenbőlinek fogja tartan a ruhát.
A scythák tehát magokkal vivén e kender magvát, a nemezsátrakba bújnak, és azután a tűz által izzó kövekre dobják a magot. Ez pedig reáhintve füstölg s
oly nagy gőzt okoz, hogy semmiféle görög izzasztó fördő felül nem múlja. S a scythák gyönyörködve ezen izzadásban kurjonganak. Ez nekik fürdő gyanánt szolgál; mert vízzel soha sem mossák testüket. A nők pedig érdes kövön összetörnek cyprus-, cédrus- és töményfát s vizet öntenek reá. S azután e gyurmával, mely vastag, bekenik az egész testet és arczot. S ettől jó illatuak is, s ha másnap leveszik a kenőcsöt, tiszták és fényesek is.” (IV. könyv, 74–75. szakasz.
(Télfy János fordítása)
Hazánk területén közel kilencezer éve termesztik a kendert. A Magyarok már a
Honfoglalásnak nevezett esemény előtt ismerték e növényt és feldolgozásának módját. Kender, csepű és szösz szavunkat a nyelvészek mindazonáltal Török eredetűnek tartják.
A kender gyomelnyomó és talajlazító hatása - megfelelő vetésforgó esetén - jót tesz a szántóföldek talajának.
A kender elsődleges megmunkálása:
A kender elsődleges megmunkálása lényegében a Lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), a kórók törése, majd a rostok és a fás részek szétválasztása tilolással.
Textilipari felhasználás:
A kender fontos textilipari nyersanyag is. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.
A gyártási melléktermékek hasznosítása:
Kenderkóc.
A nem fonható tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.
Kendermag.
A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas. Az étolajként használt kendermagolaj nagy arányban tartalmaz esszenciális omega-6 valamint omega-3 zsírsavakat.
Tanulmányok szerint a kendermagolajban található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a Parkinson-, és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
A pozdorjából cellulózt, papírt, bútorlapot és hőszigetelő lapokat gyártanak.
A kender, mint építőanyag:
A kendernövény szár belső részének porózus rostjaiból kenderbeton készíthető, amely építőanyagként használható.
Élvezeti szer és gyógyászati alapanyag:

A szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzatot hívják kannabisznak, vagy marihuánának. A kikapcsolódási célra történő felhasználás szempontjából leginkább elterjedt fogyasztási módja a cigarettába sodrás, a jobb éghetőség kedvéért gyakran dohánnyal keverve. A "joint" jelentése: csak marihuánát tartalmazó cigi. Ha dohánnyal kevert akkor "spliff". Az orvosi célra történő felhasználás esetén többféle felhasználási mód is rendelkezésre áll többek között a kannabisz kivonatait tartalmazó gyógyszer-készítmény formájában éppúgy mint a párologtató berendezés használata által történő alkalmazása.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: szólások, közmondások:
Olcsó, mint a rossz kender; olcsó, de nem is ér sokat.
Úgy nő, mint a kender; {gyermek, különösen (kis)lány} gyorsan nő.
Belekeverődzött a kenderbe; felakasztották.
Bátor a kenderben; nagy dolgokban is bátor. Vagy ?]
Lustos, mint a kenderáztató; csupa lucsok, csupa mocsok.
Szomorú [úgy áll a szája v. úgy néz v. olyan arcot vág), mint akinek nem jutott kenderföld; nagyon elbúsult, látszik rajta, hogy nagyon szomorú.
Nem bújik a kendermagba; nem szerénykedik (fölöslegesen), nem húzza meg magát (, hiszen nincs is rá oka).

Zene: Bartók Béla – Székely fonó (avagy a kender feldolgozása)