KENDER(MOLY) - állat (családnév)
(Fotó: kis kendermoly)
A kis kendermoly (Grapholita delineana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.
Eurázsiai faj, amely Spanyolországtól az Amur vidékéig és Kínáig mindenfelé előfordul; Magyarországon is gyakori.
Világosbarna színű lepke, még világosabb, csaknem fehér mintázattal. A Szárny fesztávolsága 10–14 mm. A Lucernahüvelymoly (Grapholita compositella) közeli rokona. A két faj „feromonpár”, azaz mindkettejük Nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit is. Hazánkban évente két nemzedéke kel ki, de Dél-Magyarországon egy részleges harmadik is kifejlődhet. A nemzedékek rajzása összefolyik, a legtöbb lepkét június és szeptember között látni. A sodrómolyok nagy többségétől eltérően a délutáni és a kora esti órákban a legaktívabbak; borús napokon nappal is. A fiatal hernyók kis foltokat rágnak a kenderlevél fonákján az epidermiszbe, később befurakodnak a levélnyélbe, de inkább az utána következő, fiatal szárrészbe, ami ettől gubacsszerűen megvastagodik. A gubacsok feltűnőek, és hasonlítanak a kukoricamoly (O. nubilalis) fiatal hernyójának a kenderszárban okozott gubacsához. A hernyók egy része a hajtás csúcsába rág bele, amitől a kártétel helye fölött elpusztul a hajtás. Ilyenkor a főhajtás szerepét oldalágak veszik át, és „villás elágazás” alakul ki. A hernyók második és harmadik nemzedéke a virágzatot és a termést károsítja.
Legfőbb tápnövénye a komló; hazánkban Vadkomlóról már régebben kitenyésztették. Tömeges kárt 1964–1966-ban a Kenderben tett. Az utóbbi időben gyakoribbá vált, aminek egyik oka a kender termesztésének terjedése. Ha tömegesen jelentkezik, nagy károkat okozhat; a Kenderbolha mellett a kender másik jelentős kártevőjének tekintik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: Kender zenekar (komolyzene).