KECSKE(FŰ) – növény (családnév)
(Fotó: barátszegfű)
A barátszegfű vagy kőszegfű (Dianthus carthusianorum) a Szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj.
A barátszegfű elterjedési területe Közép-Európa, nyugaton Franciaországig, délen Észak-Spanyolországig, Észak-Olaszországig, keleten Oroszországig. Törökországban is őshonos. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Michigan, New York és Wisconsin államokba betelepítették ezt a növényfajt.
A barátszegfű igen változékony, 20-50 centiméter magas, évelő növény. Átellenes levelei vállukon hüvelyszerűen összenőttek (a levélhüvely mintegy 1,5 centiméter hosszú), szálas lándzsásak, 2-3, néha 5 milliméter szélesek.
Szára kopasz, felálló, felső részén négyélű. A szárak csúcsán hármasával, nyolcas tömött csomókban ülő virágok kárminvörösek vagy ritkán fehérek, a csésze alján 4-6, szálkában végződő barna, pikkelyszerű fellevél van. A szirmok
fordított tojás alakúak, elöl sokfogúak, felül szakállasak, 8-12 milliméter hosszúak. A csésze 1,5-2 centiméter hosszú, foga kihegyezett.
A barátszegfű száraz gyepek és rétek, sziklás lejtők, napfényes erdők és erdőszélek, fenyérek lakója. Többnyire laza, tápanyagban és Bázisokban gazdag, humuszos talajokon nő. A mészkő- és szilikát-szárazgyepek tipikus növénye. A hegyvidékeken 2500 méter magasságig felhatol.
A virágzási ideje júniustól augusztus végéig tart, de néha szeptemberben is virágzik. A virágok megporzását főleg lepkék végzik.
A barátszegfű alkalmasint onnan nyerte nevét, hogy a Karthauzi szerzetesek ezt a növényt régebben gyakran ültették kolostorkertjeikbe.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Váncsa István – Kecske az árok szélén (publicisztika)
Zene: Tücsök zenekar – Kecske ment a kiskertbe