KECSEGE - állat (családnév)



kecsege
(Fotó: kecsege)




A kecsege (Acipenser ruthenus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.
A Haltani Intézet interneten lezajlott közönségszavazása alapján a 2015-ös év halának választották meg.
Előfordulása:
A Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén, az Északi Jeges-tengerbe ömlő folyók közül az Ob- Irtis- Jenyiszej vízrendszerében honos. A Dunában és nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig előfordul. A Tiszában honos fajta.
Megjelenése:
Testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6-7 kilogramm közötti. 11-17 hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. A 60-70 apró oldalvért tetőcserép módjára fedi egymást; a hasvértek száma 10-18.
Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. Mellúszója nagy
és erős, a hátúszó a farokhoz közel, a farok alatti úszó fölött helyezkedik el. A testének nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketésbarna, esetleg
zöldes vagy kékes árnyalattal. A hasa sárga vagy vörhenyes fehér színű. Vértjei elefántcsont színűek.
Életmódja:
A homokban, iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télre a kecsegék nagy csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak. Az ivarérettséget a Hímek 4-5, a Nőstények csak 5-6 éves korban érik el.
Szaporodása:
Május-júniusban az áramló vízben kavicspadokon ívik. Egy-egy ikrás életkorától függően 5000-100 000 darab szürkésfehér színű ikrát rak, átmérőjük 1,5-2,0 mm. A lárvák 4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a Fekete-tenger felé vándorlást, de a tengert nem érik el, visszafordulnak. Ezt a vándorlási formát "imitált migratio"-nak hívják. A kecsege a régmúltban tengeri hal volt, és ennek bélyegeit a mai napig is hordozza.
Kecsege hibridek:
Huso huso (viza) X Acipenser ruthenus (kecsege) = Vicsege
Lényeges eltérés a kecsegétől: a bajuszszálak nem érik el a szájnyílást!
A tenyészanyagot 1970-ben, a volt Szovjetunióból importálták. Tenyésztésük rendszeressé vált a százhalombattai Temperáltvízű Halszaporító Gazdaságban (TEHAG), majd a tenyészanyag-beszerzés "akadályozottsága" miatt megszűnt a tenyésztésük. (A nagy múltú TEHAG végleg megszűnt 2008 elején.)
Acipenser baerii (szibériai tok) X Acipenser ruthenus (kecsege) = Szicsege
Igazi magyar "találmány" a szicsege, amelyet a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben (HAKI) sikeresen végezték el a mesterséges keresztezést 1994-ben e két faj között. Az 'új hibrid kromoszómaszáma sem az anyai, sem az apai kromoszómaszámmal nem egyezik, steril hibridek.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: magyar nóta.