KATALIN – növény (leány keresztnév)



 korai kisvirágú krizantém
(Fotó: korai kisvirágú krizantém)




A Katalin név jelentése nem teljesen egyértelmű. Leggyakrabban a „tiszta”, „mindig tiszta” jelentéset tulajdonítják neki, ami a görög katharosz szóból származik, ugyanakkor van egy másik kevésbé elterjedt értelmezés is, ezek szerint a szintén görög Aeikatherina szóból származik, amelynek jelentése „nyilazó”, „biztosan célzó”.
Névnapok: február 13., március 9., március 22., március 24., április 29., április 30., május 9., szeptember 15., november 25., december 31.
Gyakorisága: a százas listán az első három között található.

krizantém J: a margarétával rokon, ősszel virágzó, rendszerint fehér vagy sárga szirmú kerti dísznövény; Chrysanthemum hortorum.

A krizantém 1806-ban adatolt először a latinos Chrysanthemumod ragozott alakban Kazinczy Ferenc levelezésében (KazLev. 4); később chrisanthenumok, krizantin, chrysantém. Nemzetközi szó a latinból, végső forrása a görög (< khrüszanthémosz, azaz szó szerint ’aranyvirág’). Nyelvjárásainkban használatos is az aranyvirág elnevezés, mely a Chrysanthemum mintájára alkotott (< görög khrüszosz ’arany’, anthemon ’virágocska’).
Krizantém szavunkat illetően azt látjuk, hogy a magyarba a rövidebb -um nélküli alakok jutottak, mégpedig német közvetítéssel. A népnyelvben Somogyban krizantén, Erdélyben krizántin, krezantin, krizántijom, krizsántin, krezánt, krizsánt, krizánt, krizsánka hangalakváltozatai hallhatók. Az utóbbi kicsinyítő képzős név. A Balaton környékén ürömrózsa, katalinrózsa, az erdélyi Magyarózdon üremrózsa. A Falusi Gazda folyóirat 1864-ben aranyvirág néven említi. 1813-ban az Orvosi Fűvész Könyvben (OrvF.) papvirág, papgallér; más nyelvekben is megvan a név, vö. német Priesterkragen, dán praestekrull, svéd prëstkrage. Erdélyben a krizantém heteronimájaként a Mezőségen szintén feltűnik a személynévi eredetű katalin, katavirág, katalinrózsa. A Szigetközben katarúzsa, a korai kisvirágú krizantém a nyári katalin. Nyílási idejére és temetői felhasználására utal az őszirózsa, temetővirág, halotti virág és felejcs név. Őszi nyílási idejéről nevezték el erzsikevirágnak.
A kerti krizantém ősét már 2500 évvel ezelőtt emlegetik írásos források, a Szung-korban Kínában már sok különleges alakú és színű krizantém díszlik. A
fajták festői neveket kaptak: Aranycsengő, Jádemedence, Bíbor Rákolló, Ezüsttál stb.
Konfucius Kr. e. 500-ban megemlékezik e növények kultúrájáról. Az egyik kínai városka a Csu-hszien ’krizantém’ nevet kapta, mert lakói oly nagy sikereket értek el a nemesítésében. Kínában a krizantém a hosszú élet jelképe, ezért a költészetnek, festészetnek kedvelt tárgya. Tu mu, klasszikus kínai költő Krizantémot szakítva címmel írt verset:

Kerítés mentén krizantém-ösvény.

Virágot tépek, dúdolok csendben.

Ruhám a záport magába itta.

Krizantém-szagtól lesz csuda kedvem.

Királyi virág volt Keleten, a japán császár címerében is látható. Ez a tizenhat sugárvirágú Hironisi krizantém. Japánba a VIII. század táján került, ahol
hihetetlen jelentőségre tett szert, nemzeti virággá vált. A XII. századi Japánban, a véres trónviszályok korában a császárok kardját stilizált krizantém
díszítette. Később szerelemvirággá vált. Ma is ünnepeket szentelnek neki, és magas színvonalon termesztik.
Indiában már az ókorban kerti virág lehetett. A buddhista kolostorok virágkultuszában fontos szerepe volt, a VII. században már Közép-Ázsiában is ültették a kolostorok kertjeiben.
Mint a buddhizmus egyik virága, elterjedt Kínában és Japánban is a kertekben. 1878-ban Mikádó császár megalapította a császári krizantémrendet, amely akkoriban a legmagasabb császári kitüntetés volt Japánban. Ősszel tartják a krizantém ünnepét, mely az öröm ünnepe.
Európába a XVII. században jutottak a keleti krizanténumok, 1676-ban Hollandiában, a leideni botanikus kertben már hatféle krizantémot neveltek. Ugyanakkor régóta ismeretesek a mediterrán és egyéb európai fajok, a kolostorkerti növények között háromféle krizanténum szerepelt. Ezek ma is gyakoriak a falusi virágoskertekben, szőlőkben. Vázában is sokáig díszlik szép színes virága. Igénytelen, jellegzetes illatú, ősszel, a komolyabb fagyokig dúsan nyíló növény. Nálunk halottak napján temetőink valóságos krizantémdíszben pompáznak.
Margaréta néven közismert a Chrysanthemum leucanthemum, de régtől ismeretes ökörszemvirág néven is [R. XVI–XVII. sz.: ökör zöm ’Chrysanthemum’ (Erlanger Herb.), 1783: NclB., 1798: Veszelszki, 1833: Dankovszky, 1835:Kassai,1843: Bugát, 1845: Kováts, 1867: CzF., 1911: Nsz.; N. Szabó–Péntek: Árapatak]. Kör alakú, sárga közepű virágjáról nevezték el a növényt. Színeződése és virágjának kereksége hasonlatos az ökör szeméhez. „Közepén egy nagy, aranyszínű gömb vagyon” – mint Csapó József (1775) jellemezte.
Boldogasszony tenyere a Chrysanthemum balsamite, melynek balzsamos leveleit, virágfüzéreit a sör áttetszővé tételére és tartósítására használták. Angol
neve alecost, ez a görög kostos ’fűszeres, keleti gyógyfű’ és az angol ale ’világos sör’ szóból tevődik össze. Másként costmarynek nevezik, azaz ’Mária
fűszeres gyógyfüvének’; nem véletlenül, hiszen a szülés megkönnyítésére használták. A növényt az Amerikába kivándorló telepesek magukkal vitték; bibliáikban mint törékeny könyvjelző illatozott, hogy a hosszú prédikációk alatt a hívek étvágyát csillapítsa. Innen ered biblialevél beceneve. Nálunk is megvolt ez a szokás; a Szigetközben bódogtenyér, boldogasszonytenyér a neve a kellemes illatú virágnak. Ott a levelét régebben a lányok, asszonyok imakönyvbe tették, „azt szagúgatták a templomban”.
Dalmátvirág a neve a Chrysantemum cinerariifolium növénynek, melyről a nagy kínai utazó, Csang Ji így ír: „Különös sajátsága, hogy ha rákok elfogyasztása
után levelével megtöröljük az ujjunkat, elveszi a kellemetlen szagot. Az ősz négy öröme: a rák, a krizantém, a bor és a holdfény együtt szolgálják a tudósok,
művészek, költők gyönyörűségét.” Másik előnye, hogy az ember és a háziállatok bőrében élősködők, poloskák, svábbogarak, legyek, szúnyogok, tetvek, atkák
hangyák ellen is hatásos szer. Erre utal rovarporvirág (R. 1925: HGy.) és rovarvirág társneve.
A franciában a magyar dalmátvirághoz hasonlóan a Dalmácia földrajzi név szerepel; vö. francia Pyréthe de Dalmatie. A dalmáciai rovarport Tirgram néven forgalmazták. Érőfélben lévő, de még nem teljesen kinyílt
kosárvirágzatai különösen hatásosak. Poruk néhány másodperc alatt megöli a legyeket. Poloskák ellen is kitűnően használhatók. Hívják még télimargitvirág
és temetőrózsa néven. Ez utóbbi arra utal, hogy halottak napján, november elsején ez a későn nyíló virág a sírok dísze.
A gilisztahajtó ’Chrysanthemum balsamita’ erdélyi nyelvjárási szó. Muzsnán a növény teáját bélférgek ellen használják. A népi növényismeret és növénynévadás legfontosabb vezérelve, hogy a növény mire használható. Felhasználására utal a ’Chrysanthemum vulgare’ gilisztavirág (R. XVIII. sz.: N. Nyr. 85) neve is.
Nagyon sokan ismerik a kerti krizantémot ’ Chrysanthemum hortorum’, amely mint igazi rövidnappalos növény, ősszel kezd virágozni, s akkoriban a mi földrajzi szélességünkön a legfontosabb kertészeti virág. Formagazdagságának köszönheti, hogy a legtöbb kertészeti kiállítás egyik fénypontja.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Mezei Katalin.

Zene: Sadboy - Krizantém