KARMAZSIN(PIRÓK) - állat (családnév)
(Fotó: karmazsinpirók)
A karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1770-ben, a Loxia nembe Loxia erythrina néven. Egyes szervezetek az Erythrina nembe sorolják Erythrina erythrina néven.
Alfajai:
Carpodacus erythrinus erythrinus (Pallas, 1770) - Európa és onnan keletre Szibéria középső részéig
Carpodacus erythrinus grebnitskii (Stejneger, 1885) - kelet-Szibéria, észak-Mongólia, északkelet-Kína és a Koreai-félsziget
Carpodacus erythrinus kubanensis (Laubmann, 1915) - Törökország, a Kaukázus vidéke, észak-Irán és Türkmenisztán
Carpodacus erythrinus ferghanensis (Kozlova, 1939) - kelet-Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, nyugat-Kína, Afganisztán és Pakisztán
Carpodacus erythrinus roseatus (Blyth, 1842) - a Himalája középső és keleti vonulatai valamint közép- és dél-Kína
A sivatagok kivételével egész Eurázsiában él. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, folyók és patakok közelében, valamint ültetvények és szántóföldek. Vonuló faj.
Magyarországon ritka átvonuló. Első alkalommal 1983. szeptember 8-án egy fiatal példány került elő Budakeszin. 2007-ig mintegy 30 előfordulása ismert, 1990-től szinte minden évben megfigyelték. Tavasszal főleg hím egyedeket észlelnek, amelyek már vonulás közben hallatják jellegzetes éneküket, leginkább május második felében. 2003-ban és 2004-ben nyáron Tapolcán egy hím hosszan énekelt a városi parkban. Őszi vonuláson, július és szeptember között fordul elő hazánkban. Júliusban még öregek, később inkább az évi fiatal példányok kerülnek szem elé.
Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 19–27 gramm. A hím feje és melle karmazsinvörös, a tojó tollazata barnás színű.
Főleg magvakkal, rügyekkel és gyümölcsökkel táplálkozik, nyáron szitakötőket, poloskákat, legyeket, pókokat, lepkéket és bogarakat is fogyaszt.
A párok egész életükre állnak össze, a fészkelőhelyükhöz is ragaszkodnak. A fészket csak a tojó építi, ágakból álló keretet tölt ki fűszálakkal. Fészekalja 3–7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 11–12 napig, a hím a táplálásban besegít.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Brian Mcclellan – Karmazsin hadjárat
Zene: Karmazsin Népi együttes.