KÁPOSZTA(LEPKE) – állat (családnév)
(Fotó: káposztalepke)
A káposztalepke (Pieris brassicae) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.
A káposztalepke a Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától kezdve majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli vidékéig honos. A Himalájában 3700 méteres magasságban is megtalálható.
Időnként, ha túlszaporodik, nagy tömegekben észak felé vándorol.
Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része fekete, a Nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. A nyári nemzedékek szárnycsúcsa feketébb, mint a tavasziaké. Szárnyfesztávolsága 56-68 milliméter. A hernyó hossza maximum 50 milliméter.
Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb Virágokon táplálkozik. 200-300 petéjét csomókban rakja Káposztafélék vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A hernyók 4-10 nap alatt kelnek ki. 3–4 heti fejlődés után alkalmas védett helyet keresnek maguknak épületekben vagy a szabadban, és ott bebábozódnak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon…
Zene: -