JÁNOS(FŰ) – növény (családnév, fiú keresztnév)



 orbáncfű
(Fotó: orbáncfű)




A János héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
Névnapok: január 23., január 27., január 31., február 8., február 24., március 8., március 27., március 28., május 6., május 15., május 16., június 12., június 24., június 26., július 12., augusztus 9., augusztus 13., augusztus 19., augusztus 22.,
augusztus 29., október 8., október 23., október 25., november 24., december 27.
Gyakorisága: A János a 16-18. században a legnépszerűbb férfinév volt, elterjedtségére utal a mondás: Én is János, kend is János, az Isten is János. Később is, egészen az 1970-es évekig a leggyakoribbak közé tartozott, 1967-ben az 5. leggyakrabban adott férfinév volt, a 80-as években a 9. helyen állt, majd kissé vesztett a népszerűségéből, de még az 1990-es években is igen gyakori volt. A 2000-es évek elején a 29–39, a Jankót és a Janót nem lehetett anyakönyvezni.

orbáncfű (Hypericum perforatum).
e két görög szóra, a hyper, azaz túl, és az eikon, azaz kép szóra vezethető vissza, melyek kifejezik azt a hiedelmet, hogy a növény szellemek és kísértetek ellen is hatásos. Ismeretes jánosfű, csengőlinka vagy lyukaslevelűfű néven is.
Közép-Európa-szerte ismert, nálunk útszéleken, töltéseken, mezsgyéken, világos erdőkben és bozótosokban fordul elő leginkább. Felismerését három különös ismertetőjegy könnyíti meg. Szára kétélű, ami a növényvilágban igen ritka. Ha levelét fény felé tartjuk, világos pontokat fedezhetünk fel rajta (olajmirigyeket), melyek azt a benyomást keltik, mintha a növény át lenne lyuggatva. Ha virágát szétmorzsoljuk, ujjaink között sötétpirossá válik (Jézussebefű, vérfű). Bokra 25-90 cm magasra nő meg. Gyökere vaskos, elágazó, miből több hajtás is ered. Szára hengeres, rajta fekete mirigypontok láthatók, a szár a felső részen
gazdagon elágazik. Átellenesen elhelyezkedő levelei ellipszis vagy tojás formájúak, 2-4 cm hosszúak, ép szélűek és csupaszok. Nagyságuk 1,5-3 cm. Virágai
sátorozó bogernyőben nyílnak, aranysárga színűek, ötlevelűek, miket piros és fekete színű mirigypikkelyek szegélyeznek. Nyáron és ősszel virít. Termése tok.
Jó gyulladáscsökkentő, fekélyellenes, sebgyógyító, májvédő és vizelethajtó hatású.
Paracelsus (1493-1541) adatai a legrégebbiek arra vonatkozóan, hogy az orbáncfű félelmek és gonosz álmok ellen használ: "Minden mai orvosnak tudnia kell, hogy Isten a növénybe egy nagy titkos szert rejtett, az embert kétségbeesésbe kergető, szellemek és hihetetlen képzelgések ellen, amely nem az ördögtől, hanem természettől való."
(Paracelsus 1525-ben megjelent "Könyv az ősi dolgokról" c. művéből.)
A népi gyógyászat olajos kivonat formájában használta bőrbajokra (szúrt, nehezen gyógyuló sérülésekre), mit szintén Paracelsusig vezethetünk vissza, aki
az olajmirigyekben isteni útbaigazítást látott. A népi gyógyászatban az orbáncfüvet övsömör; köszvény eredetű fájdalmak, furunkulózis és egyéb gennyesedések, illetve daganatok esetén használták. Teaként ma is első helyen áll a gyógyászati alkalmazásban.
Előnyösen hat könnyű depresszióban, vegetatív dystoniában és a stresszreakciók, illetve alvászavarok ellen is jó hatással van. 4-6 hetes teakúra után már
észrevehető a hangulat javulása, nyugalom és higgadtság lép fel és az alvás is problémamentessé válik. Ezért az orbáncfű nyugtató és altató teák összetételében, szív- és vérkeringésre ható teakeverékekben egyaránt szerepel.
Világos bőrű embereknél allergiás reakciók fordulhatnak elő. Antidepresszív hatása csak 10-14 napos adagolás után várható. Ha 4-6 hetes adagolás után sincs
megfelelő terápiás válasz, a kezelést nem tanácsos tovább folytatni.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Petőfi Sándor – János vitéz

Zene: Másik János.