IKER(SZELVÉNYES) – állat (családnév)
(Fotó: karimás ikerszelvényes)
Rend: Polydesmida – Karimás ikerszelvényesek
Változó méretű (0,3-13 cm.) állatok, szelvényeik száma 18-21 közötti. Hátoldaluk lapos, és diplosomitjaikon erőteljes, szárnyszerűen kiszélesedő oldalnyúlványt (paratergit) viselnek, amely felülről lapított testformát kölcsönöz
nekik. Vakok, avarlebontók. A legnagyobb Diplopoda rend mintegy 5000 fajjal.
Család: Polydesmidae
Polydesmus complanatus – karimás ikerszelvényes. Mintegy 15-25 mm hosszúságú, világosbarna színű, paratergitjei gyakran egy árnyalattal világosabb színűek a test többi részénél. A genusz sok hasonló fajától csak a hímek
különböztethetőek meg nagy biztonsággal gonopodiumuk morfológiája alapján. Nyugat-Európa kivételével az egész kontinensen, sőt Észak-Amerikában is előfordul. Erdeink avarjában, fakéreg alatt mindenhol gyakori, növényi korhadéklebontó.
Polydesmus collaris – sárganyakú ikerszelvényes. Valamivel nagyobb, mint az előző faj, 26-40 mm hosszú. Alapszíne sötétbarna vagy feketés, de a 4., 6., 8., 11. és 14. szelvények paratergitjei élénksárga vagy narancssárga
színűek. Alapvetően nyugat-balkáni, dél-alpi elterjedésű faj, nálunk éri el elterjedése északi határát. A Dél-Dunántúlon a Bakonyig fordul elő, nedves erdők avarjában, kidőlt, korhadó fái alatt helyenként gyakori.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Osztály: Diplopoda – Ikerszelvényesek
Az ikerszelvényesek szinte kivétel nélkül korhadékevők, elhalt növényi anyagokkal, avarral, fatörmelékkel táplálkoznak, és így fontos szerepük van a humifikációs folyamatokban. A petéből kibúvó lárvák igen fejletlenek, csak kevés szelvényből állnak és 3 pár lábuk van. Posztembrionális egyedfejlődésük anamorfózis. Néhány csoportban a vedlések az ivarérettség elérése után is folytatódnak, s a vedlésekkel kapcsolatban növekszik a szelvények, valamint a lábpárok száma is, máshol az után újabb vedlések, és így szelvényszerzés már nem figyelhető meg.
Alosztály: Penicillata
Rend: Polyxenida – Szőrös ikerszelvényesek
Apró, néhány mm-es állatkák, csak 11-13 szelvényük van. A kutikulába nem rakódnak be mészsók, ezért lágyak. Nincs valódi gnathochilariumuk és ivarlábuk sem, de törzsszelvényeiken két pár láb található. Testüket szabályos elrendezésben hosszú kitines szőrök és pikkelyszerű képletek borítják.
Polyxenus lagurus – pamatos soklábú. Apró, 2-3 mm nagyságú, fehér, vagy sárgás színű faj. Összesen 13 pár lábuk van, testvégükön viszonylag hosszú szőrpamaccsal. Leggyakrabban erdei avarban holt fadarabok alatt élnek, de nyílt területeken kövek alatt is előfordulhatnak. Elterjedése valószínűleg az embernek köszönhetően majdnem minden kontinensre kiterjed. Európa nagy részén is előfordul, nálunk őshonos és az alkalmas élőhelyeken országszerte gyakori. Tápláléka korhadó növényi részekből áll. Európai populációiban a hímek meglehetősen ritkák, szaporodása általában szűznemzés (partenogenezis). A csoport egyetlen hazai faja.
Zene: Vladimir Cosma – Az iker