HÍNÁR - növény (családnév)



 tengeri hínár
(Fotó: tengeri hínár)




Magyarország vízi növénytársulásainak rendszertani felosztásában a rögzült hínárok társulásosztálya (Potametea Klika in Klika & Novák 1941) a szilárdan gyökerező hínárfajokból álló társulásokat fogja össze.
Életmódjuk, termőhelyük:
Oligotróf, illetve eutróf, igen változatos kemizmusú álló- és folyóvizekben nőnek kb. 7 m mélységig, kalcium
-szegény és -gazdag vizekben egyaránt. A társulások szerkezetét a hydatofita életforma határozza meg, amin belül is az elodeid, a nymphaeid és a trapid
növekedési formák jellegzetesek. Egyes hínárok egész életüket a vízben töltik, mások képesek terresztris alakot ölteni, és ilyen állapotban a rövidebb
szárazságokat is elviselik.
Fajösszetételük:
Az osztály főbb társulásalkotó fajai között vannak specifikusak (erre az osztályra jellemzőek:
úszó békaszőlő
(Potamogeton natans),
fésűs békaszőlő
(Potamogeton pectinatus),
apró békaszőlő
(Potamogeton panormitanus),
hínáros békaszőlő
(Potamogeton perfoliatus),
füzéres süllőhínár
(Myriophyllum spicatum),
átokhínár
(Elodea canadensis),
merev boglárka
(Ranunculus circinatus),
hínáros víziboglárka
(Ranunculus trichophyllus);
és vannak egészen különböző társulásokban megjelenő „generalisták” is:
vidrakeserűfű
(Polygonum amphibium),
tavirózsa
(Nuphar luteum).
lista vége
A tipikus vízinövények mellett fellépnek kétéltű növények, ún. amfifitonok is, amelyek egyaránt képesek vízben és szárazföldön is megélni (ilyen a föntebb
említett vidrakeserűfű). Alárendelt mennyiségben megjelenhetnek egyes mocsári növények, mint például:
békabuzogány
(Sparganium erectum) vízi formái is.
Magyarországon előforduló társulásaik:
Magyarországon két rendjüket különítjük el:
békaszőlőhínárok
(Potametalia Koch 1926) három csoporttal, 15 asszociációval,
boglárkahínárok
(Callitricho-Batrachietalia Passarge 1978) három csoporttal, hét asszociációval.
A békaszőlőhínárok mélyebb vizekben élő, nagyobb termetű, elodeid, potamid, nymphaeid és trapid típusú hínárok társulásai;
a Boglárkahínárok a sekélyebb és időszakos vizekben nőnek, egyedeik kisebbek, batrachoid típusúak.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: tengeri hínár:

A Sargasso-tenger az Észak-Atlanti-óceán közepén helyezkedik el, körülvéve óceáni áramlatokkal. Három ellentétes irányú áramlás (Golf-áramlat, Egyenlítői-áramlat és az Antilla-áramlat) miatt az óramutató járásával azonos irányba forog. Területe körülbelül 3 millió négyzetkilométer, 1100 km széles és 3200 km hosszú. A víz alatti látótávolság akár 61 m. Az egyetlen tenger a világon, aminek nincs partja. Átlagos mélysége kb. 5000 méter. A víz hőfoka a felszínen a tengerekhez képest igen magas, hőmérséklete 18-28 C˚ között változik.
Története:
Portugál hajósok fedezték fel ezt a területet a 15. században.
Nevét a sargassum nevű algáról kapta, ami nagy mennyiségben található meg itt. A nyugodt, csendes körülmények miatt régen a hajók sokszor heteket, hónapokat vesztegeltek, mire tovább tudtak haladni. Kolumbusz Kristóf mikor áthajózott, a felszíni gazdag növényzet miatt optimistán azt gondolta, közel van a szárazföld. A Bermuda-háromszög szomszédsága miatt a legfurcsább és leghírhedtebb tengernek tartják a Földön.
Ökológiája:
A felszíni áramlatok nagy koncentrációban halmoznak itt fel biológiailag nem lebomló hulladékot, általában ami ide bekerül, az kis eséllyel kerül ki innen.
A legújabb vizsgálatok arra következtetnek, hogy az itt lévő sargassum őshonossá vált a területen. A Sargassum nemzetségbe tartozó különféle moszatok telepei többszörösen elágaznak, tömegük kb 1,7 t/km2. Egyfajta furcsa moszaterdő ez, ami több száz kilométer távolságra van a legközelebbi szárazföldtől. Ez a hatalmas egybefüggő lebegő hínár (sargassum), egyedülálló ökoszisztéma a földön. Az óceánok sivatagának is nevezik, mert a melegebb vízhőmérséklet és szélcsend ellenére a hínárt leszámítva viszonylag gyér az élővilág.
Bár az Atlanti-óceán planktonjainak egyharmada erről a területről kerül ki, hiányoznak azok a tápanyagok, amik vonzanák a kereskedelmileg értékes halakat. Jelentősebb mennyiségben találhatóak rákok és polipok. Itt van az angolnák ívási helye is.

Zene: Alma együttes - Örömzene