HERNYÓ(PÁZSIT) - növény (családnév)
(Fotó: hernyópázsit)
Leggyakoribb legelőtársulásai az ürmös és Cickafark os szikes puszták, a réttársulásokból az ecsetpázsitos és a hernyópázsitos a legjellemzőbb. Az egykori nagy mocsarakból mára nagyobb kiterjedésben csak a Kunkápolnás belseje maradt meg.
Az ecsetpázsitos szikirétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis) szolonyec talajon fordulnak elő. Talajuk felszínét a nyári hónapokig víz borítja, és csak
ekkor száradnak ki időszakosan. Állományalkotó fajaik a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a fehér tippan (Agrostis stolonifera) . Gyakoriak bennük még a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), a sziki kerep (Lotus tenuis), a pasztinák (Pastinaca sativa) és a herefajok (Trifolium fragiferum, T. repens, T. pratense) . Igen jó minőségű és nagy mennyiségű szénát adnak. A legnagyobb sótartalmú, csak nyár közepén kiszáradó hernyópázsitos szikiréten (Agrostio-Beckmannietum) kisebb a fajszám, mint az ecsetpázsitos szikiréten. Az ecsetpázsit helyét a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) foglalja el. Mellette, éppúgy, mint a többi szikiréten, a fehér tippan (Agrostis stolonifera) dominál. Jellemző fajai a vízállásos szikes laposok (szikfok) fajai: a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus), a kígyófark (Pholiurus pannonicus), a karcsú bajuszfű (Heleochloa alopecuroides) és az egérfarkfű (Myosurus minimus).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -