A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása:
Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdőiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
Alfajai:
Accipiter gentilis gentilis -
Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj
Accipiter gentilis marginatus –
Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj
Accipiter gentilis arrigonii –
Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj
Accipiter gentilis buteoides –
Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj
Accipiter gentilis albidus-
Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is
Accipiter gentilis schvedowi –
Közép- és Kelet-Ázsia, valamint Hokkaidó
Accipiter gentilis fujiyamae –
Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű
Accipiter gentilis atricapillus –
Észak-Amerika legnagyobb része; szürkéskék hát és jellegzetes arcrajzolat jellemzi
Accipiter gentilis laingi –
Vancouver- és Queen-Charlotte-szigetek,a kanadai Brit-Columbia tartomány partvidékén; sötétebb, mint az észak-amerikai alfaj
Accipiter gentilis apache –
Az USA és Mexikó határvidékének hegyvidéki részei; világosabb, mint az észak-amerikai alfaj
Megjelenése:
A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
Életmódja:
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit jellemzően el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él.
Szaporodása:
Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja négy kékesfehér Tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki.
Kárpát-medencei előfordulása:
Állandó fészkelő állomány, a 2012 januárjában végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 héja telelt Magyarországon.
2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 21 itthon telelő héját figyeltek meg a madarakat számlálók.
Védettség:
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Rácsap, mint a héja a csirkére vagy Elkapja, mint héja a csirkét; mohón elragad, elkap valamit.
Viszi, mint héja a fiát; gyorsan és szokatlan vagy nevetséges módon – pl. hóna alá véve – viszi a gyermekét.
Zene: Kávészünet zenekar – Héja-nász az avaron
Hang: hét hónapos barna rétihéja fióka (Miskolc Zoo).
