HEGYI(PÁFRÁNY) –növény (családnév)



tölcséres hegyipáfrány
(Fotó: tölcséres hegyipáfrány)




Tölcséres hegyipáfrány
(Oreopteris limbosperma)
Természetvédelmi értéke 10 000 Ft

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: 30-100 cm magas, geophyta. Nagytermetű páfrány; a levélrózsában álló, kétszeresen szárnyalt levelek 100 cm-esek is lehetnek. A növény tölcséres megjelenésű, mivel a levélszárnyak fokozatosan egyre kisebbednek a levélalap, ill. a rizóma felé. A levélszárnyacskák széle kissé visszahajló. A másodrendű szárnyacskák hosszúkásak, fonákuk sűrűn mirigyszőrös, megdörzsölve citromillatú. A levélnyél és a levélkék kissé szőrösek. A levélfonák apró, sárga mirigyszőröket visel. A szóruszok a másodrendű levélkék szélén, mint barna pöttyök jelennek meg. A fátyolka (indúzium) korán lehullik.
 Spóraérése július – szeptember.
Mészkerülő; nyirkos, humuszos talajt jelez. Üde lomberdők, bükkösök, gesztenyések, gyertyános-tölgyesek, égerlápok, fűzlápok, égerligetek, magaskórósok, tőzegmohás átmeneti lápok, erdeifenyvesek, elegyes lucosok növénye.
Zempléni-hegység, Mecsek, Kőszegi-hegység, Vasi-dombvidék, Vend-vidék, Őrség, Zalai-dombvidék.
Általában más nagy termetű páfrányokkal együtt fordul elő, mint pl. a habitusában hasonló erdei pajzsikával (Dryopteris filix-mas), de ennek levélszárnyacskái ± csipkés-fűrészesek, levélnyele hosszabb, az alsó levélszárnyak nagyobbak. A kissé hasonló struccharaszt (Matteuccia struthiopteris) spórái külön, más alakú sporofillumokon fejlődnek, levele sötétebb, a felső negyedénél a legszélesebb.
 
Zene: -