HEGYES(GOMBA) - gomba (családnév)
(Fotó: pusztai hegyesgomba)
Pusztai hegyesgomba - Galeropsis desertorum
Felső termőrésze 10-15 mm hosszú, orsósan hegyes, kúpos gombakalapra emlékeztet, amely kifejlődve is csak 2-3 mm széles, jobban nem terül szét. Felszíne sima, hosszan bordás, száraz tapintású, belseje lemezszerűen osztott, okkerbarnás. Később széle a tönkhöz simul és így szárad ki. Színe szürkésokker, szürkésbarna.
Tönkje egyenletesen vékony, legfeljebb 1 mm-es, 6-8 cm hosszú, bázisa felé kicsit duzzadt lehet. Felszíne sima, illata, íze nincs. A kifejlődött gomba fokozatosan megdől, kiszárad és elporlad.
Spóra: ellipszoid, sima, 12-17 x 5-9 µm. Spórapora sárgásbarna, a szél és a víz terjeszti.
Előfordulás: ősztől a tartós fagyokig, homokpuszták alacsony gyepjében, cserjések, homoki erdők szélein, napsütéses tisztásain él. Egyesével terem, de néha több példány is előfordul egy tenyérnyi területen. Nagyon nehéz az elsőt észrevenni, mivel megtévesztően hasonlít száraz fűszálra, illetve moha spóratokos szálára, melyek között megjelenik. A többit ezután már könnyebb meglelni. Eltűnéssel vagy kihalással veszélyeztetett faj (VL1).
Étkezési érték: nem ehető.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom:
Zene: 58 zenekar – fővárosi (Hegyes Dániel, gitár).