HAVADI – növény (családnév, leány keresztnév)



nárcisz
(Fotó: nárcisz)




A Havadi női utónév.
Névnapok: nincs.
Gyakorisága: nem gyakori.

nárcisz J: nagy fehér vagy sárga virágú hagymás dísznövény; Narcissus. kápolna, kápolnavirág J: N. nárcisz.

A narcisztikus, önimádó szépség megtestesítőjéül aligha találhatnánk alkalmasabb virágot a nárcisznál. A nárcisz a latinból való vándorszó. A magyarban Lencsés György kéziratos orvosbotanikai művében bukkan fel 1570 körül (Ars Medica). A régi magyar narcissus forrása közvetlenül a latin volt, a nárcisz pedignémet eredetű, vö. Narcisse, R. narciss. A mitológiai Narcissus, azaz görögül Narkisszosz nevével azonos, annak német mintára rövidült alakja nárcisz virágnevünk. Másokban viszont a vallásos áhítat képzetét kelti földöntúlian tiszta fehérsége, talán erre utal székelyföldi neve; a kápolnavirág etnobotanikai terminus, a Magyar Tájszótár Kriza János Vadrózsák című műve nyomán közli. Előfordul a Kádár Kata című balladában is:

Egyiköt temették ótár eleibe,

Másikot temették ótár háta mögi.

A kettőből kinőtt két kápóna-virág,

Az ótár tetejin ësszekapcsolóttak,

Az annyok odamönt, le is szakasztotta…

Szerepel ez a növénynév a székely Tamási Áron Bölcső és bagoly című önéletrajzában:

Nemsokára odaérkeztünk s hát valóban, ameddig csak ellátott a szem, ott mindenütt kápolnavirág volt, vagyis patyolat nárcisz. Úgy nőttek vadon millió számra,
mint az égen a sűrű csillagok.

A patyolat nárcisz nyilvánvalóan ’fehér nárcisz’ jelentésű; vö. patyolat hó vagy patyolattök ’fehér tök, úri tök’ (MTsz.).

Legkedveltebb hagymás és gumós virágaink török eredetűek. A XVI. században Bécs volt nyugatra irányuló áramlásuknak központja, a XVII. században Hollandiában „virágzott ki” ezeknek a kultusza. A nárcisz volt az egyik legelső hagymás divatvirág. Az ókor a görög és a római szerzők írásai szerint háromféle nárciszt különböztetett meg.
Démétér, a rómaiaknál Ceres jelvénye volt. Már Theophrasztosznál olvashatunk a narkisszosz virágzásáról, Dioszkuridész orvosi hasznát és a nárciszolaj készítési módját ismerteti. Vergiliusnál és Pliniusnál narcissus.
A régi névadás szemléleti hátterét sokféleképpen próbálták feltárni. A nárcisz görög nevét egyesek a narkao ige származékaként magyarázzák, a narkisszosz
’bódulást, megmerevedést’ jelent. Az ókor népei ismerték illatának bódító hatását. Egy görög legenda szerint Narkisszoszt azzal büntette Aphrodité, hogy
hideg tavaszi virággá, nárcisszá változtatta. Bájos mitológiai történet szerint Narkisszosz olyan csodálatosan szép ifjú volt, hogy beleszeretett a vízben
visszatükröződő saját tükörképébe. Annyira, hogy el sem tudott szakadni a látványtól. Ott maradt hát, s elemésztette a saját maga iránt érzett szerelem.
Azon a helyen, ahol meghalt, egy gyönyörű virág nőtt.
Murmelius szójegyzékében (1533) a virágok között magyar nyelven is megjelenik a nárcisz bársony színű liliom néven. Péchy Lukács (1591) is magyar nevet akart adni a narcissusnak, és temondádfűnek nevezte el. Illatát és gyógyhatását dicséri művében: „ez kisded viragnac igen szép illattia vagyon … ez virag minden nehez dagadast, es törest, meg lagyit, az sebessetö nyilat, auagy egyeb hadakozo fát az sebekböl ki vonszon, égetest es köszueny faydalmat könyebit.”
Beythe András füveskönyvében (1595: FK.) a „Sáffrányszínű virág, Narcissus, magyarul vad sáffrány; Szent Mihály havában virágzik a réten”. A régi füvészkönyvek sárga nárcisza az Anemone ranunculoides és az Anemone nemorosa, Szenczi Molnár Albert szótárában (1604) tavaszi vagy fehér pipacs. Ezt Lippay János (1664) helyesbíti: „nem pipacs, tudja minden paraszt, hagyjuk azért mi is az idegen anemone nevet rajta”. A barokk kor kedvenc virága, a tulipán mögött mindjárt a második helyre teszi a „kimondhatatlan jó illatú” narcissus virágot. Benkő József (1783: NclB.) azt jegyezte fel, hogy a nárciszt Középajtán havadinak, Bardócszéken kankósnak nevezik. (Az előbbi jelentése ’havasi’, az utóbbi pedig a kampós székelyföldi alakja.) Művében szerepel a nárcziszus virág is. Veszelszki Antalnál (1798) havadi virág, nártzissus virág, kankós virág. További etnobotanikai terminusai a nyílási idejére utaló márciuska, paskona havadi és húsvétvirág.
Csurgó környékén pipavirág, másutt csokros havadi, kankó, kankósvirág, kákavirág, kápolnavirág. A Szigetközben a fehér nárcisz ’Narcissus poeticus’ neve szentgyörgyvirág, mert György-nap táján virágzik.
Mint kora tavasszal virágzó növényeket a kertészet a nárcisz nemzetségnek csaknem valamennyi faját ismeri, és néhányat mesterségesen hajtatott vágott virágként értékesít. Kerti dísznövény a fehér nárcisz ’Narcissus poeticus’, amelynek hófehér mellékpártája pirosas szegélyű. Már 1550 óta kerti dísznövény a sárga- vagy csupros nárcisz ’ Narcissus pseudonarcissus’, amelynek, mint neve is mutatja, a tőkocsányon ülő magános virága sárga. Lippay János (1664) azt írja, hogy „némellyek kikeletkor, némellyek késöbben virágoznak; és több illyen kimondhatatlan jó illatú Narcissus virágok, kiknek nagyobb részét, ez mostani Esztergami Ersek Urúnk ö Nagysága örök emlekezetre, mind maga Posoni kertében, s-mind egész Magyar Országban, elsöben hozta bé”. Termesztésével kapcsolatban a következő fontos tanácsokat adja: „Két gondviselés kivántatik leg inkáb ezekhez. Elöször, hogy mikor ki-virágzik, sokáig a’ szárán ne hadgyák a’ virágot:
mert igen meg-erötlenedik a’ gyökere. Másodszor, hogy mikor el virágzott, a’ fölöttéb való esötül meg-óltalmazzák, hogy a’ víz alá ne szivárkodgyék, és
a’ gyökere meg ne rothadgyon.”
A Narcissus jonquilla fajból Dél-Franciaországban virágolajat préselnek, emiatt nagy területen termesztik. Csodaszépek a
hatalmas, jó illatú, virágba borult mezők arrafelé. A nárciszokból sok hibridet is előállítottak. Termesztése és nemesítése terén az angol és a holland
kertészek érték el a legfigyelemreméltóbb eredményeket.
A nárciszok régebben gyógynövénynek számítottak, s virágaik mellett főleg a hagymájukat használták orvosságnak, melyek a kissé bénító hatású alkaloidot,
a narcisszint tartalmazzák.
A holdújév ünnepének elmaradhatatlan virága Kínában a nárcisz. Kínai neve suj-hszien-hua, azaz ’vízi tündérvirág’. Hajtatják is válogatott kavicsok és
kövek közé téve, gyönyörű porcelánedényekben. Holdújévkor az asztalt díszítik vele. Nyugat-Ázsiából Kínába valószínűleg arab kereskedők révén került már
igen régi időkben. Leghíresebb termesztési központja Csangcsou.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Havadi Mihály Gábor.

Zene: -