HAJNAL(BOGÁR) – állat (családnév)



hajnalbogár
(Fotó: hajnalbogár)




Dictyoptera aurora hajnalbogár.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: A hajnalbogárfélék (Lycidae) a Rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család.
A mintegy 160 nembe tartozó 4600 fajuk nagy része a trópusokon él, Magyarországon 7 faj található meg. Magyar nevüket szárnyfedőjük jellegzetes színéről kapták.
Fajaik a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálhatók, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és Trópusi területeken fordulnak elő. A Palearktikus faunatartományban 400 fajuk fordul elő, ezek legtöbbje szűk elterjedésű.
Közepes méretű bogarak (3-80 mm). Testük nyújtott, lapított, párhuzamos, vagy hátrafelé kiszélesedő. Háromszögletű fejük sokkal kisebb az előtornál. Szemeik
kidudorodóak; 9-11 ízű, a szemek közt a fejpajzson eredő csápjuk hosszú és gyakran fűrészes. Fejük sokszor ormány-szerűen megnyúlt. Előtoruk harántos, élesen szegélyezett. Olykor benyomatokat visel, ezek alakja és szegélyezettsége fontos határozóbélyeg. Szárnyfedőjük általában egyszínű élénkvörös vagy narancssárga színű, főként a trópusi fajoknál azonban ezzel váltakozó, sötét hosszanti vagy harántos sávokból is állhat. Rajta jellegzetes lefutású bordák és köztük elhelyezkedő pontsorok találhatóak, amitől a szárnyfedő hálós benyomást kelt (innen származik angol elnevezésük).
A mérsékelt égövi fajok teste megnyúlt, a trópusokon azonban gyakori a szárnyfedők oldalirányú kiszélesedése. Lábaik egyformák, lábfejük 5-ízű. Potrohuk 6-8 szelvényből áll, világítószervük nincs.
Az európai fajoknál mindkét ivar rendelkezik szárnyakkal, de sok trópusi fajnál a nőstények lárvaszerű megjelenésűek lehetnek (mint például a sokáig rejtélyesnek tartott ún. Trilobita-lárvák Indonéziában, melyek valójában a Duliticola paradoxa faj szárnyatlan, neoténiás nőstényei).
Jellegzetes „trilobita-szerű” lárváik korhadt fákban, tuskókban, Avarban fejlődnek; nyálkagombákkal táplálkoznak.
Rövid életű imágóik nappali állatok, korhadó faanyagon, fakéreg alatt, Virágokon (főleg ernyősvirágzatúakon) találhatóak meg. A kifejlett rovar ritkán távolodik el a lárva élőhelyétől. Egy részük nektárfogyasztó, mások egyáltalán nem táplálkoznak kifejletten. A nálunk élő fajok többnyire sok holt fát tartalmazó, párás, zárt erdőségekben élnek, nagyobb részük ritkaság.
Mérgezőek, a hemolimfájuk egy licidsavnak nevezett (lycidic acid), többszörösen telítetlen zsírsavszármazékot tartalmaz, mely megvédi őket a ragadozóktól.
Magyarországon előforduló fajok:
Dictyopterinae
DICTYOPTERINI
Benibotarus(Kono, 1932)
Tarnóci hajnalbogár
(Benibotarus taygetanus)(Pic, 1905)(=Benibotarus fiedleri (Reitter, 1907), =Dicyoptera Fiedleri)
Dicyoptera
(Latreille,
1829)
Nagy hajnalbogár
(Dicyoptera aurora)
(Herbst,
1874)
Platycis(C.G.Thomson, 1874)
Kis hajnalbogár
(Platycis minutus)
(Fabricius,
1787)(=Platycis minuta)
Pyropterus(Mulsant, 1838)
Skarlátvörös hajnalbogár
(Pyropterus nigroruber)
(DeGeer,
1744)(=Pyropterus affinis (Paykull, 1799))
Lycinae
CALOCHROMINI
Lygistopterus(Mulsant, 1838)
Vérbogár
(Lygistopterus sanguineus)
(Linnaeus,
1858)
EROTINI
Erotides(Waterhouse, 1879)
Szegélyesnyakú hajnalbogár
(Erotides cosnardi)(Chevrolat, 1838)(=Platycis cosnardi)
Lopheros
(Leconte,
1881)
Cinóbervörös hajnalbogár
(Lopheros rubens)
(Gyllenhal,
1817)(=Aplatopterus rubens)

Zene: -