GYŰSZŰ(VIRÁG) - növény (családnév)



piros gyűszűvirág
(Fotó: piros gyűszűvirág)




A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó, erdei irtásokon, sík és hegyvidéken előforduló növényfaj.
Európa legnagyobb részén megtalálható, az északi részek kivételével. Magyarországon vadon nem fordul elő, azonban kertekben dísznövényként használják. Minden része mérgező!
A piros gyűszűvirág kétéves növény, az első évben fejlődnek ki a levelei, a második évben alakul ki a virágos hajtása. Az egész növényt finom szőrök borítják. Szára 50–70 cm magas, egyenes.
Levelei durvák, lándzsa alakúak, 20–40 cm hosszúak, nyelük szárnyas. Virágai 3–4 cm hosszúak, lecsüngőek és harang alakúak, a pártatoroknál sötét foltok láthatóak. Virágai a hajtáson azonos oldalon alkotnak fürtöt.
Termése toktermés, tojásdad alakú, 1,5 cm hosszú, fekete színű.
Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az Orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható. A mérgezés főbb tünetei: lassú szívfrekvencia (de később szapora szívverést is okozhat), hányinger, hányás, látási zavarok. Halált okozhat.
A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban.
A piros gyűszűvirágot dísznövényként is termesztik.
Hasonló vagy rokon fajok:
• Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea);
• Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata);
• Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea);
• Sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora).
Magyarországon nem védett.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Dusan Dusek - Gyűszű

Zene: -