GUBACS – növény (családnév)
(Fotó: gubacs)
gubacs J: 1. fejlődő növényi részeken, különösen tölgyfa levelén rovarok és más élősködők előidézte gömbölyű kinövés.
2. (táj) tölgyfa makkja.
3. (táj) gesztenye.
A gesztenyefa azért kapta ez utóbbi nevét, mert törzsén sok kinövés látszik. Gubacs neve összefügg tájnyelvi gubafa nevével. Maga a gubacs szó növénytani értelemben 1604-ben Szenczi Molnár Albert szótárában bukkan fel: „Galla: … Buga, guba, gubacz, galles”. Valószínűleg hangfestő eredetű, származásbeli kapcsolatban van a gubancos, guba, gubó, gomb, gombolyag szócsoporttal. A szó végi -cs kicsinyítő képző.
A ’tölgyfa makkja’ jelentés névadási háttere metaforikus. Az első jelentéssel kapcsolatban pedig azt mondhatjuk, hogy a gubacs valódi élete, mibenléte hosszú ideig rejtélyes volt. Az ókor talán leghíresebb természetbúvára, Plinius, egyik levelében (Kr. e. 79-ben) még a fa termésének tartja. Éppen 1600 évvel később Malpighi (1679) a gubacsképződésben a növény és a rovar közötti összefüggést állapítja meg. Az általa megfigyelt darázs peterakásából következtetett a gubacs keletkezésére. A gubacsot a legtöbb növényen meg lehet találni. Okozója lehet atka, tetű, poloska, bolha, darázs, légy stb. A rovar helyet keres a petéinek, az azokból kikelő lárvák a növénytől kapnak védelmet adó lakást és táplálékot mindaddig, amíg kifejlődve elhagyhatják rejtekhelyüket. A növény sejtjei megduzzadnak, szöveteinek gyorsabb fejlődése miatt körülveszik a petét, és kamrácskába burkolják a fejlődő lárvát.
Többféle gubacs is ismert. A medúzafejgubacs metaforikus elnevezés szemléleti háttere a lárva és kamrája alakja. A lepkegubacs a Lepidopterocecidium. A
tudományos név görög szavakból képzett. A magyar növénynév közvetlen mintája a német Schmetterlingsgalle lehetett.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: (Majd) ráfizet még a gubacsra = meglakol még a turpisságáért.
Zene: Gubacs Fesztivál (Gyöngyös).