GERIN – állat (családnév)



görény
(Fotó: görény)




görény J. barna szőrű, bűzmirigyes menyétféle ragadozó; Mustela putorius.

• A név első felbukkanása írásbeliségünkben 1395 k.: „Gurgurío: geren” (BesztSzj.), 1429-ben Gewren szn. (OklSz.). Növénynévben 1500 k. geréntfyw (MNy. 60) és 1595-ben goereny fyu (FivK.). Ezután 1621-ben gereny (MA.), 1724-ben giriny, 1778-ban geriny (MNy. 60), 1788-ban ua. (uo. 5), 1799-ben göríny (Márton).
A nyelvjárásokban MTsz.: girfing, giringy | ÚMTsz.: gërén, gërénd, gërhiny, gërim, gërin, gërind, gériny, girigy, göre, görénygy, görhin, göri, görin, görind, görön, grögény | Nyatl.: gërhíny, gëri, girin, gőriny.

Görény szavunk ótörök vendégszó, e nyelvek csuvasos rétegéből. A mai csuvasban már nincs meg, de a kirg. küzön, tuvai küzen, bask. köden ’görény, menyét’ megfelel egy hajdani csuv. *kürennek. A szó eleji k > g változásra e körből példa a gödény, güzü szó, a szóvég palatalizálódott.

A latin szaknyelvi Mustela genusnév a ’menyét, nyest’ jelentésű lat. mustela folytatója, a latin putorius fajnév a hírhedt szagra utal, a lat. putor ’büdös’
szó származéka. A görény német neve is Stinkmarder (WbZ.), azaz ’büdös nyest’. Az ang. polecat ’görény’ (EL.) név valószínűleg az anglo-fr. pol, az ófr.
poule ’tyúk, csirke’ szóra vezethető vissza, arra utal, hogy az állat gyakori prédája a baromfi. A mezei görény ’Mustela eversmanni’ társneve a molnár
görény, elnevezésének az az alapja, hogy főleg molnárok használták a magtárak védelmére.

Az amerikai görény (ang. skunk) bűzös nedvkilövellése nem kerülte el a biológusok figyelmét, a tudományos latin Mephitis mephitis elnevezését is ennek köszönheti, amely ’a levegő megfertőzése, gázszag vagy kellemetlen szag’ jelentésű. A csíkos bűzösborz vagy más néven csíkos szkunk a bűzösborzfélék (Mephitidae) családjához tartozó, nagyon elterjedt faj Kanadában és az Egyesült Államokban. Az algonkin indián seganku nevet vette át az angol, az állat ang. Skunk neve terjedt el. A bűzös jelzőt azért kapta, mert – mint minden faja a családjának – arról híres, hogy bűzmirigyeiből undorító folyadékot spriccel szét.
A keleti foltos skunk ’Spilogale putorius’ kisebb, mint a csíkos görény. A Spilogale putorius jelentése ’büdös pöttyös menyét’. A kis görény (ang. Little spotted skunk, spotted skunk), kis foltos görény, tarka görény neveit azért kapta, mert márványos, fekete-fehér kabátot visel. A csíkos jelző pedig bundájára
utal, feje teteje fehér, és ebből válik le két fekete csík, amely csak a farka végén találkozik újból. A homlokán fehér csík van.

♦ A közönséges görény vagy európai (erdei) görény ’Mustela putorius’ a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. Alfele melletti mirigyeiből bűzös, kiállhatatlan szagú folyadékot választ ki. Szürkületi állat, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon fordul elő. Folyópartok oldalába vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. A zorilla vagy csíkos görény ’Ictonyx striatus’ Afrika szubszaharai területein él. Közeli rokona a hermelinnek, a vidrának és a nyércnek.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -