GERBERA(LISZTHARMAT) – gomba (leány keresztnév)



 gerberalisztharmat
(Fotó: gerberalisztharmat)




A Gerbera női név a gerbera növény nevéből ered.
Névnapok: nincs.
Gyakorisága: nem gyakori.

Gerberalisztharmat (Oidium erysiphoides f. sp. gerberae)
Gazdanövény: gerberafajok és -fajták.
Tünet: a lisztharmat tüneteit a levélen és a virágon figyelhetjük meg. A levél színén az érzugokból kiinduló, halvány, majd egyre erősödő, lisztszerű fehér bevonat keletkezik, amely egyre erőteljesebbé válik és szétterjed, a levéllemez hullámosodik, megkeményedik, pattanva törik. A levél fonákán az erőteljes szőrözöttség miatt a kezdeti tünetek alig láthatók. Később a vastagabb levélerek által határolt szegletes mezőkben a lisztszerű gombafonal-bevonat jól láthatóvá válik. A levél színén és a fonákán is a bőrszövet apró pontokból álló barnulása figyelhető meg. A fonákon később kialakuló nagy, szegletes, barna foltok a lisztharmat jellegzetes tünetei, amelyre azért is tanácsos felfigyelni, mert a betegség gyakran a levél fonákán jelenik meg először.
A lisztharmatos levelet fény felé fordítva jól látható a felületi barnulás és a levélszövet sárgulása. Az idülten beteg levelek megsárgulnak, majd megbarnulva elszáradnak.
A levélnyélen, a virágszáron is megjelenik a szürkésfehér micélium, alatta a felület barnul. Ritkán a színes nyelves virágok is lisztharmatosak lehetnek, a beteg virág torzul.
Elterjedés és gazdasági jelentőség: a betegség 1982 óta ismert Magyarországon, feltehetően szaporítóanyaggal hurcolták be, fokozatosan szaporodik el gerberaállományokban. Viszonylag sokáig rejtve marad. Levélelhalás és virágdeformáció miatt a virágminőség romlik.
A kórokozó életmódja: fertőzési forrás a beteg növény. A lisztharmatos levél micéliumán fejlődő konídiumokkal terjed, ezzel magyarázható foltszerű előfordulása a növényállományban.
Ökológia és előrejelzés: párás, meleg, szellőzetlen növényházakban hatalmasodik el.
Védekezés: szellőztetéssel, a levélzet ritkításával a lisztharmat megtelepedését megakadályozhatjuk. A betegség észlelése esetén kémiai védekezést kell alkalmazni, 7–10 naponkénti kezeléssel a lisztharmat megszűnéséig. Nem virágzó gerberában dinokap, kén, benomil, bupirimát, fenarimol, tiofanát-metil hatóanyagú készítmények, virágzó gerberában benomil, bupirimát, fenarimol vagy pirazofosz használhatók. A permetléhez nedvesítőszert is kell adni.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Darvasi László – A Nagy Gerbera

Zene: -