GAZSI – állat (családnév)
(Fotó: güzüegér)
güzü J. a háziegérnél kisebb, nála világosabb hasú mezei rágcsáló; Mus spicilegus.
• A név 1395 k. bukkan fel írásbeliségünkben: „promiſcela: geзeu” (BesztSzj.), 1522-ben gwze (MNyTK. 86), 1577-ben gozẅ(KolGl.), 1585-ben goezw (Calepinus).
A nyelvjárásokban 1838: gezeő, gezö, güzü, gözsü (Tsz.) | MTsz.: güzsü | ÚMTsz.: gazsi, gezir, gëző, gezü, gezsü, gizsi, gözi, gözür, gözsi, gözsö | PallasLex.:
gözü egér | Nyatl.: gözsüe | Nyr. 19: gözű | uo. 8 és 16: gözöö | uo. 7: gözű | uo. 16 és 23: gezö, göző, gözsü, güzü. Több jelentése is van a nyelvjárásokban;
vö. gezö, gözü ’pocok’ (R. 1838: Tsz.; N. Nyr. 7); gezeő, gözü ’ürge’ (Nyr. 19 és 22), ’mogyorós pele’ (Nyr. 19); gözöö ’vakandok’ (Nyr. 5).
Valószínűleg ótörök eredetű; vö. tat. küse ’patkány’, hakasz, tuv. küske ’ua.’ (TESz.). A szó eleji k > g hangmegfelelésre az ilyen eredetű szavak között
példa a gödény, görény.
Az angolban steppe mouse, a hollandban steppemuis (EL.), azaz ’sztyeppeegér’.
A késő ősszel épített „güzühordás” (lásd alább) nagysága miatt született a mondás: „dolgozik, mint a güzü”, azaz sokat dolgozik, gyűjtöget a nyáron, hogy
télire sok elesége legyen. Szólásban: „Takarít magának télire valót, mint a güzü.” (Nyr. 23).
♦ A güzüegér a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, az egérfélék (Muridae) családjához tartozó faj, a háziegér közeli rokona. Közép-Európában, a Balkánon és Ukrajna területén honos. A güzüegér kicsit kisebb, mint a háziegér, 60–80 milliméter hosszú. Szürke, de a hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál
rövidebb. Hasának világosabb színe élesen elválik a hát sötétebb színétől. Szabadban a fű- és gabonafélék kalászait eszi, de rovarokkal is táplálkozik,
a zárt térbe behúzódva a háziegérrel megegyező táplálékot fogyaszt. Életciklusára a tavaszra korlátozódó szaporodás, majd az együtt maradó családok közös áttelelése jellemző. Nyáron szénakazalban, faodvakban él. A tél közeledtével a csoport áttelelő helyet épít, a „güzühordást”, amelyben kb. 50 liter magot és növényi részeket halmoznak fel. A magvakat 10–20 centiméter vastag földréteggel borítják be, aminek következtében az messziről is jól látható domb.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Gazsi – szegény kondás Tersánszky Legenda a nyúlpaprikásról c. kisregényében. Együgyű öreg emberke volt, telente a mezőőréknél húzta meg magát egy kis ...
Zene: Gazsi László.