GÁNYA – állat (családnév)
(Fotó: barna kánya)
kánya J. a hollónál nagyobb testű, villás farkú (dögevő) ragadozó madár; Milvus.
• Közszóként 1470-ben bukkan fel: „de milvo: kanya”, 1763-ban gánya (TESz.),a népnyelvben ÚMTsz.: kányha | KissMad.: kányo | Nyr. 6: gánya | Nyr. 15: kába alakváltozata adatolható.
Szláv jövevényszavunk; vö. szbhv. N. kanja, kajna ’egerészölyv’, szlk. N. kaňa ’ua.’, szln. kánja ’kánya’, le. kania ’ua.’ (TESz.), blg.кани(EL.). Az ősszláv
kanja valószínűleg hangutánzó eredetű, a ragadozók vijjogását utánozza.
A vörös kánya ’Milvus milvus’ népi neve a villás kánya, fecskefarkú és villásfarkú kánya; csibehordó kánya (Tolna m.) Nevét onnan kapta, hogy fő színe élénk rozsdavörös. Német roter Milan (WbZ.) is színére utal. A barna kánya ’Milvus migrans’ név szintén a tollazat színére utal; népnyelvi neve a berki kánya. A kánya több régi neve olvasható legkorábbi tájszótárunkban: R. 1838: vadó,kur-héja (Tsz.); N. Nyr. 17: kur-mijja | uo. 10: kur-héjja | uo. 5: krampacs | Tsz.: 1838: tikölő-kánya ’tyúkhordó kánya’.
A latin szaknyelvi nemi terminus a kánya lat. milvus neve, ebből való a fr., dán milvus, port. milhafre (EL.). A ném. Milane (DWb.) francia jövevényszó.
Számos szólásmondásban szerepel, pl. „Hordja el a kánya”, „Megvág, mint a kánya”, „Még a tyúkfi is meglapul, ha kányát lát”, „Kánya egy nap el nem szállja földjét” (= gazdag), „Mely galambot megtépett a kánya, az ennek tollától is fél”, „Olyan, mint a kánya kopasztotta tyúk”, „Hol vigyázatlan a leány, csirkét
ellik a kánya” stb.
♦ Gyakori madarunk a barna kánya ’Milvus migrans’, a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjében a vágómadárfélék (Accipitridae)
családjába tartozik. Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában
is él. Csőre görbe és éles, karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek. Vonuló madár, tavasszal tér vissza Magyarországra trópusi telelőhelyéről, és októberig tartózkodik nálunk. Alacsony repülése közben észreveszi táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. Folyóvizek menti erdős területeken fészkel.
Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A vörös kánya ’Milvus milvus’ Európában mindenekelőtt Közép-Európában, Franciaországban, valamint Spanyolországban fordul elő. Száma erősen csökkent. Tartós párkapcsolatban él. Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon, alkalmi fészkelő.
Nálunk főleg mocsaras, erdőkkel is bővelkedő alföldi vidékeinken él.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -