GÁLYA - állat (családnév)
(Fotó: portugál gálya)
A portugál gálya (Physalia physalis) a hidraállatok (Hydrozoa) osztályának a telepes medúzák (Siphonophora) rendjébe, ezen belül a Physaliidae családjába tartozó faj, ami mint siphonophora, nem egy egyetlen organizmus, hanem két fajta apró, hasonló felépítésű (polip illetve meduzoid típusú) élőlényből álló telep.
A portugál gálya négy fajta ilyen biológiai egyedből áll egymáshoz tapadva. Ezek mindegyikének külön fiziológiai funkciója van, de egyedül nem lennének életképesek.
A fogófonalai akár a harminc méteres hosszúságot is elérhetik és érintésük veszélyes, mert a benne lévő csípést okozó csalánsejtjei mérget tartalmaznak.
A portugál gálya a meleg világtengerekben mindenhol, de leginkább az északi-atlanti Golf-áramlatban
és az Indiai-óceán, valamint a Csendes-óceán szubtrópusi vizeiben terjedt el. A Földközi-tengerben a Baleár-szigetekhez tartozó Mallorca illetve Formentera partjai előtt is előfordulhatnak.
Ennek az élőlénynek a hossza 9–35 centiméter, a fogófonál rendszerint 15 méter, ritka esetben elérheti az 50 métert. A nagy, süvegszerű gázhólyag átlátszó vagy halvány lilás-rózsaszínes, esetleg kékes színű, túlnyomórészt
nitrogénnel van tele és vitorlaként szolgál. Vitorláját képes leereszteni, így viharos időben az élőlény a víz alá merülhet, ahol védett a széltől és az időjárástól. A fogófonalak között gyakran található egy a sügéralakúak rendjébe tartozó kis hal (medúzahal), amely immunis a portugál gálya mérgével szemben és csaliként szolgál: a fogófonalak hatótávolságába vonzza a zsákmányhalakat. Ezt követően megeszi az összes maradékot és a fogókarok elhalt végeit.
A portugál gályát különböző polipcsoportok alkotják. Minden egyes csoportnak külön feladata van, és együttműködve úsznak, táplálkoznak és szaporodnak.
A portugál gálya a tengerben sodortatja magát. Tápláléka kis halakból áll. Az állat néhány hónapig él.
Nem teljesen tisztázott, miként szaporodik a portugál gálya, azt azonban lehet tudni, hogy egy telepen belül vannak olyan polipok, amelyek a szaporodásáért felelősek. Ezekből ivartalan módon új telepek jönnek létre, így minden egyes portugál gálya képes újra és újra létrehozni önmagát. Ez magyarázatul szolgálhat időnkénti igen nagyszámú előfordulásukra is. Vannak olyan feltételezések is, hogy a portugál gálya, mielőtt elpusztul, petéket és spermát választ ki a tengerbe, amelyekből új egyedek jönnek létre.
A portugál gálya mérge veszélyes az emberre is. Fogófonalai érintése esetén erős fájdalmat és gyulladást okoz. Veszélyességét tekintve elsősorban beteg vagy gyenge fizikumúaknál légzési nehézség és akár szívleállás is előfordulhat.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Szentiványi Jenő – A görög gálya titka (ifjúsági)
Zene: Gálya zenekar.