FUTÓ(BOGÁNCS) – növény (családnév)
(Fotó: mezei iringó)
Mezei iringó (Eryngium campestre) Népies neve: Iringó, ördögszekér, futóbogáncs, szélhajtótövisk, forgótövis(k), bondortövis(k), ördögkerék, tövisk, bondora, pozdorja, széltövisk, gelegonya.
Élőhely: Száraz gyepeken, homok-, és löszsztyeppréteken gyakori, de gyomos száraz gyepeken, mezsgyéken is előfordul, különösen ahol jelenleg, vagy korábban legeltetés folyt, vagy még ma is létezik.
A gyógynövény leírása: Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó növény. Gömb alakú, elágazó szárú, törpecserjés megjelenésű, a fehéres-zöldestől a szürkészöldig változó színű növény. Levelei kétszeresen a tövig szeldeltek, a szeletek tüskésen fogasak. Virágai 1-1,5 cm széles ernyőben helyezkednek el, amelyeket 5-7 egyenes, szúrós gallérlevél vesz körül. A virágzási ideje júliustól októberig tart. A száraz termőhelyekhez való alkalmazkodását jelzi két méter mélyre lehatoló gyökere és bőrnemű levele.
Gyűjtése: A növény gyöktörzsét a késő tavaszi időszakban gyűjtik. A gyűjtésnél óvatosan kell eljárni, mert a növény tüskés.
Gyógyhatása: Gyöktörzse görcsoldó, nyálkaoldó, hurutoldó hatással rendelkezik. A föld feletti részét vese-, és hólyagbántalmak esetén vízhajtóként, köhögés, szamárköhögés, húgyúti gyulladások, epekő ellen is alkalmazták, ám ennek hatásossága tudományosan még nem bizonyított.
Felhasználása: A növény gyöktörzséből és föld feletti részeiből főzetet készítenek. Jó tudni! Mellékhatása nem ismert.
Érdekesség! A szél ősszel a gyökérről leváló hajtást messzire görgeti, innen ered az ördögszekér elnevezése. Terjeszkedése a szarvasmarha-legeltetést, illetve annak felhagyását is jelzi. Ironikus értelmű német nevét ( férfihűség ) is ide-oda sodródó, guruló terméses hajtás együttesei sugallták.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -