fürj J. zömök, sötétszürke, gabonaföldeken, mezőkön élő madár; Coturnix coturnix.
• Régi madárnevünk. Valaha nem lehetett ritka madár Magyarországon, erre utal a fürj név szerepe a helynévadásban (lásd alább). Helynévi származékban 1211-től, köznévként a XIV. század végétől adatolható. A fürj terminusban a szóvégi -j szervetlen járulékhang, nem eredeti. A nyelvtörténeti adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy viszonylag késői felbukkanású, a toldalék nélküli szótő végén csak későn szilárdult meg. A korai forrásokban kivétel nélkül a madár nevének für alakja szerepel. Méghozzá a magyar írásbeliség igen korai emlékeiben, így 1395 k.: „cuturnix: fÿr”(BesztSzj.), majd 1405 k.: firmadar (SchlSzj.), fyr a Jordánszky-kódexben 1516-ban, fwr a Keszthelyi kódexben 1522-ben, továbbá 1533-ban (Murm.). 1531-ben Quatuor fwr emi, 1544: Vettem két fyret (TermtudKözl. 26). 1550 k. a Kolozsvári Glosszákban, majd 1590-ben Szikszai Fabricius Balázs Nomenclatorában. A század végén, Lencsés György híres orvosbotanikai kéziratában is még „Fwr haÿath vegÿ, de aз hartÿachkaÿat le vegÿed rola. lud monÿ heaban melegh paraſban feoзd megh, kend melegen aз Sirÿawal twзnel. aз el aзoth keзre huſth newel mÿnden ketſegnekwl” (ArsMed.). És ez a toldalék nélküli alakja használatos mindmáig a népnyelvben, számos nyelvjárásunkból így adatolható (pl. SzlavSz.: fír | MTsz.: füri-csibe | ÚMTsz.: fürgy, fürt, fürmadár, fír, für, a különösen archaikus csángóban szintén für; és a Balatonnál is így emlegették).
Hogy a szóvégi -j nélküli alakváltozatok a régebbiek, azt az is bizonyítja, hogy sok származékában, összetételben is a toldalék nélküli alakja szerepel
(pl. Füred, fürmadár, fürcsirke, fürmony, fürsíp, fürhús stb.). Ma is használatos személynév a Für. (Csak a XVII. században bukkan fel a szóvégi -j: 1604:
fuerjec /MA./,1611: fuerj /uo./, a népnyelvben MTsz.: fürje |ÚMTsz.: firjóka.)
A TESz. szerint fürj madárnevünk ismeretlen eredetű. Azonban igen valószínű, hogy fürge szavunkkal összefüggésbe hozható; a für (fürj) madárnév esetében
a jelölt madár fürge mozgása, gyors futása lehetett a névadási szemlélet háttere (vö. még fireg-forog szótöve). Erdélyben mondják is, hogy „futkos, mint
a fürj”. Heves megyében „úsz szalad mint a firjóka” (NyF. 16). A fürge melléknév a csángóknál ’serény’ jelentéssel fürcse; a Szamosháton „úgy jár, mint a fürj”, azaz frissen, fürgén lépked; Szeged környékén „friss, mint a fürj”; Békés megyében „úgy beugrott az ajtón, mint a fürcsirke”, annyit tesz: gyorsan;
Erdélyben, Zilah környékén „fut, mint a fürjfiók”, eleven, virgonc; Csongrádon „akár a fűrfiú”, különösen élénk gyermekekre mondják.
A közhiedelemmel ellentétben a Füred földrajzi név nem fürdő szavunkkal függ össze. Szemben például Tátrafüred, Lillafüred, Káptalanfüred vagy Biharfüred
nevével, amelyek – az átértelmezett Balatonfüred mintájára – tudatosan készült későbbi névalkotások. Mivel a balatoni város már a XIX. század első felében
népszerű, látogatott fürdőhely volt, több más fürdő és üdülőhely ugyancsak a Füred nevet kapta. (Elsőként a szepesi Schmecks, szlovák nevén Stary Smokovec kapta Ótátrafüred nevét: „1846. július 31-én az akkor ott mulató közönség nevezte el e helyet a regényes Balaton-Füred pandentjául Tátra-Füred-nek”.) Tátrafüredmintájára alakultak azután a Károlyfüred (Karlsbad), Mátrafüred nevek. Füred faluról már a XIII. század elejéről találunk írásos dokumentumokat: 1211:
in uilla Fyred, majd 1272: fyured és 1298: Ville Fyured iuxta Balatinum, 1320, 1385 és 1416: Fyred, 1459: Fwred. A fürj madárnévvel függ össze, annak régi
für alakjából keletkezett -d képzővel. Jelentése pedig ’fürjes’, azaz fürjekben gazdag terület (vö. Sólymos, Ménes stb., illetve egyéb helynevek ezzel
a madárnévvel: 1268, 1297: Fyur, 1364: Fyurzygeth, 1677: Fürjes völgy, mai Für község Komárom megyében, továbbá Ártán-d, Kakas-d, Tyúko-d, Sás-d, Almá-d, Bogár-d, Mogyoró-d, Kerecsen-d, Nádas-d, Agár-d, Sasa-dstb. Éppen ilyen a Füre-d városnév is).
A madár társneve a harlekin. Gyakran vettük át egy-egy állat idegen nevét fordítással vagy részfordítással, elsősorban a németből, illetve az angolból;
vö. ang. harlequin quail, ném.Harlekinwachtel ’Coturnix delegorguei’. Ugyanez történt futótyúkocska társneve esetében: Több elnevezése hangutánzó eredetű. Ilyen a pitypalatty (R. 1777: TESz., 1793: Grossinger, 1799: Fábián); a nyelvjárásokban pittypalatty, pitypalaty, pitypiritty,
kitykurutty (MTsz.). Kriza János a Székelyföldön putypurutty nevét jegyezte föl (Kriza:Vadr.). Miskolczi azt írta 1702-ben, hogy „Fity-firittyeléssel keresik
fel társaikat”. Hasonló hangutánzó neve az észt putpadadi, szbhv. pù pura, ro. pi’pal’ac, votj. pütpülbük, csuv. pätäpältäk, üzb. putpulbok, bask., tat. bütbülbük, or. perepel, ném. N. putpurlút (KissMad.). Szintén hangjára
utal a ném. Schlagwachtel, Wachtel, ang. quail, fr. caille ’ua.’ (uo.). Népetimológiás elnevezés az erdélyi fűzmadár, a csángó prëpëlica, pripilica jövevényszó, a román prepeliţă’ua.’ (uo.) átvétele. A hím torka fekete, néha igen hangsúlyosan, ekkor cigányfürj (Herman 1986) a neve.
Szaknyelvi latin nevében tautonímia fordul elő, a Coturnix coturnix binómen a madár lat. coturnix, coturnicis nevéből alkotott terminus. A fürj idegen nyelvi
nevei között több etimológiai csoport állítható össze, köztük a latin névből való az ang. coturnix quail (W.), port., sp. codorniz (EL.).
Számos közmondásunk mutatja a fürj alakjára, tulajdonságaira vonatkozó pontos népi ismeretet. Pl. Kövér, mint a fürj. Egészséges, mint a fürj. Úgy fut,
mint a fürj. Gömbölyű, mint a fürj. Fürj természetű (igen szerelmes és féltékenységében veszekedő). Fürj is megszokja a tarlót (silányabb sorsba beletörődik).
Fürge, mint a fürj. Vörhenyes, mint a fürjmony (szeplős). Stb. A vetésekből való hirtelen kireppenésére céloz egy népdal:
Kicsi nekem ez a csűr,
Kirepülök mint a für-madár.
♦ A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Európában és Ázsiában költ. A
telet Dél-Európában, illetve Észak-Afrikában tölti. A fürjek tavasszal április végén, május elején érkeznek, az őszi vonulás augusztus végén indul és szeptember végén, október elején fejeződik be. Arany János is említi énekét:
Habzik a zöld vetés, ha szellő ingatja,
Messze futhat benne fürjek pitypalattyja.
Tápláléka rovarok, magvak, bogyók és zsenge hajtások. Magyarországon elterjedt fészkelő, állománya újabban erősödik.
