FUKSZ – növény (családnév)
(Fotó: fukszia)
fukszia J: piros vagy lila lecsüngő virágú dísznövény; Fuchsia.
1857-től adatolható a magyarban: fuxia, majd 1865-ben fuchsia, 1867-ben fukszia (TESz.). A nyelvjárásokban fokszija (SzamSz.) és fuksz, fukszi, kerti fukszi, csëngő-fukszija (ÚMTsz.)alakváltozata is használatos.
A nemzetközi szó Leonhardus Fuchsius (1501–1566) német botanikus nevét őrzi, Charles Plumier francia botanikus adta a növénynek. A fukszia név a tudományos latinból került az angolba, franciába, olaszba, oroszba, németbe és hozzánk is. Mint a Falusi Gazda folyóiratban 1864-ben jellemezték: „vidoran növő fajok”. Nevezték a magyarban függőke néven is lecsüngő virágjáról. Szokásos volt a név fuxia alakváltozata is. Ez a helytelen írásmód általánossá vált, noha a szó személynévi származása lenne az átírásra a mérvadó.
A fuksziák nagyrészt az egyenlítő mentén honosak. Peruban a kininfa keresése közben akadtak a mutatós csüngő virágú fuksziákra a XVII. században. A díszes
virágzatok miatt már korán eljutott Európába. Peruból került 1696-ban Párizsba, de csak a botanikus kertekben terjedtek el. Az angol kertészek 1799-től
kezdték termeszteni. Jóval később, a XIX. század első felében mexikói import révén a Fuchsia fulgens nagyvirágú fajjal lett népszerű. Németországba először
1830 után került, ahol divatvirág lett.
A ma kedvelt fuksziák mind fajtakeverékek. Virágai érdekes alakúak, lila, piros és fehér színekből tevődnek össze.
Melegebb éghajlat alatt szabadföldi növény, és sövénynek ültetik. Ma már számos rózsaszín, kék, fehér, ibolyás virágú fajta ismeretes. Előállítottak erkélyekre alkalmas, csüngő hajtású fuksziát is. Különösen kedvelték a XIX. században a fuksziát Nyugat-Európában, ahol a fajták százai szerepeltek a virágkereskedelemben. A francia Lemoine cég több mint 400 fajtát kínált.
A fuksziakedvelők külön egyesületbe tömörültek Nyugat-Európában és az USA-ban. Sokszínű virága miatt számos vers született a kedvelt dísznövényről, Nádass Józsefé Távirat egy fuksziáról címmel jelent meg:
Már kora reggel távirat jött,
Lepke szárnya hozta a hírt:
Fuksziánkon egy piros bimbó
Hajnalban felpattant, kinyílt.
Napok óta vártam e sürgönyt.
Íme, expressz megérkezett…
Meghajolt, gyengéd kocsányán
Lilásan pompázik, mereng.
A vízifukszia ’Impatiens sultanii’ nevét vízzel telt száráról kapta. Ismeretes pistikevirág néven is. Igen találó német fleißiges Lieschen, azaz ’szorgalmas
Erzsike’ neve, melyet szakadatlan virágzásával érdemelt ki. Télen szintén nyílik (világos helyen teleltetve); tavasszal ismét kiültethető. Tavaszra azonban
rendszerint elveszíti alsó leveleit. Az így felkopaszodott növény nem túl szép, ilyenkor vágjuk vissza. Bokrosodását segítjük elő, gazdagon kihajt, ha
átültetjük friss földbe. Hálás, igénytelen növény, kedvezőtlen fényviszonyok mellett is virágzik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Kosztolányi Dezső – Zsivalygó természet:
FUKSZIA.
- Veled nem tudok beszélni. Talán hozz kinai tolmácsot.
Zene: -