Kiindulási pont, eredet, ahonnan egy nagyobb dolog származik.
Ilyen pl. a patak vagy a folyó kezdőpontja: sziklából fakadó, földből előbúvó vagy gleccser alól előtörő víz.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: hol ered a Duna?
Még az általános iskolások is tudják, hogy a Duna a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe torkollik. A folyó pontos forrásának a meghatározása ennek
ellenére több érdekességgel szolgál.
Földrajzi háttér:
Mivel a Fekete-erdő főleg kristályos kőzetekből áll, és Németország egyik legcsapadékosabb tája, sok felszíni folyással találkozunk. Ezek a felszíni vízfolyások viszont kétfelé folynak: a hegység a kontinens nagy vízválasztóján helyezkedik el. A hegység nyugati részén folyó vízfolyások vize a Rajnába kerül, míg a keletre jutó vizek a Dunába folynak. Ezek között található a Duna forrásága is.
Ókori források:
Már a Rómaiak is tudták, hogy a Fekete-erdőben van a Duna forrása. Tacitus, a római történetíró is említi a Kr. u. 1. században a Germania című történeti
munkájában:
„A Danuvius az Abnoba-hegység lankás és szelíden emelkedő vonulatáról tör elő és több nép földjét járja végig, míg végül hat mederben a Pontusi-tengerbe
ömlik”. Az idézetben megjelenő Abnoba egy gall istennő neve volt, akit elsősorban a Fekete-erdő és környékén tiszteltek. A krónikában a hegység a nevet az istennőtől kapta.
Több forrás – egy folyó:
Ha megnézünk egy térképet a Fekete-erdő keleti oldaláról, akkor láthatjuk, hogy a Duna folyót csak két patak összefolyása után nevezik Dunának Donaueschingen településénél. Addig a két patak a Breg és a Brigach néven csörgedezik le. Más folyóknál is találhatunk hasonló furcsaságokat. Például a világ legnagyobb vízfolyása, az Amazonas a Maranón és az Ucayali találkozása után kapja meg ismert nevét.
A két fekete-erdei patakot összehasonlítva a Breg hosszabb, több
az átlagos vízhozama, és nagyobb méretű a vízgyűjtő területe. Így hidrológiai értelemben a Duna forrását a Breg forrásánál kell keresnünk.
A Duna forráspatakjai:
Átlagos vízhozam
Vízgyűjtő terület nagysága
Hossz
A forrás magassága
Breg
5,95 m³/s
291,2 km²
45,9 km
1078 m
Brigach
3,37 m³/s
195,0 km²
40,2 km
940 m
Donaueschingenben a Fürstenberg hercegek családi kastélya mellett építették ki a Duna szimbolikus forrását. A környező Baar-fennsík mészkőtömbjéből több
forrás is kilép a felszínre, ez az egyik legnagyobb vízhozamú. A forrást 1828-ban kör alakban foglalták kőbe, ami jelentős turistalátványosság. A forrás
fölött Adolf Heer szoborcsoportja található, melyen a Baar-fennsíkot egy anya szimbolizálja, aki a világnak átadja fiatal lányát, a Dunát. A forrás vize
a kastély parkján keresztül a föld alatt folyik bele a Brigachba.
Magyar vonatkozású kapcsolódás, hogy Donaueschingen testvérvárosa a magyarországi Vác.
