FOK(HAGYMA) – növény (családnév)
(Fotó: fokhagyma)
A fokhagyma (Allium sativum) az Amarilliszfélék családjába tartozó faj.
Gyógy- és fűszernövény, melynek hagymája fogyasztható; felvágva erőteljes aromát (egyesek szerint illatot, mások szerint szagot) bocsát ki. Népies neve „foghagyma” vagy „büdös hagyma”.
Története. Elő- és Dél-Ázsiában őshonos; különleges ízjavító hatása miatt az egész világon kedvelik. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban szent növényként tisztelték. A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, gerezdjét amulettként hordták a nyakukban. A Pestisdoktor madárfejszerű álarcának csőrrészébe (amin át az orvos belélegezte a levegőt) többek között fokhagymalevelet is tettek. Hazánkban a 15. században kezdték termeszteni.
Gerezdjeiről szaporítják; ősszel vagy tavasszal 20 × 10 cm-es sor- és tőtávolságra duggatják. Mivel meleg- és fényigényes, Magyarországon kiváltképp Makó környékén termesztik. Egyenletes vízellátás mellett bő termést hoz.
Tárolása. Ha a levele és szára elszárad, a gumókat szellős helyen utánszárítják, a rögöktől, gyökérzettől megtisztítják, füzérbe vagy koszorúba fonják, és szellős, száraz helyen (padlás) felfüggesztve tárolják.
Hatóanyagai. Erős antibakteriális és gombaellenes hatását Louis Pasteur már 1858-ban leírta. Később, 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit, az alliint és az abból kialakuló allicint.
Kínai kutatók által in vitro (emberi szervezeten kívül) végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy az allicin más élettani hatásai mellett ráksejtellenes tulajdonsággal is bír. A fokhagyma tartalmaz még
szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, valamint több vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin, E-vitamin), amiknek köszönhetően erős antioxidáns hatást fejt ki. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunrendszer-erősítő hatást is megfigyeltek. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja.
A modern orvostudomány igazolta a fokhagyma vérnyomáscsökkentő (2 Hgmm-el csökkenti a vérnyomást egy gerezd fokhagyma), baktérium-, vírus- és gombaellenes, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést elősegítő hatását. Ugyanakkor (galambokkal kapcsolatban) beszámoltak a bélflórát és ezáltal potenciálisan az emésztést gátló hatásról is.
Sokáig úgy vélték, és néhány korábban elvégzett kísérlet eredményei is arra mutattak, hogy a magas koleszterinszint csökkentésére is hatásos, azonban a Stanford Egyetem vizsgálatai (2007. február) nem igazolták ezt az elképzelést.
Felhasználják levesek, főzelékek, saláták, sültek, vadhúsok, szószok, kolbászáruk készítéséhez, de kedvelt pirítós vagy lángos ízesítéséhez is. A legtöbb hús pác és húsfűszerkeverék már-már kötelező alkotóeleme, a
Curry egyik meghatározó ízanyaga. Gerezdenként, összezúzva vagy szárítva és porítva (például fokhagymasóként) egyaránt használják. A balkáni ételek legtöbbjéhez (ürüsült stb.) nélkülözhetetlen.
Fermentálással, speciális körülmények között állítják elő a fekete fokhagymát, mely az ázsiai gasztronómiából került át a nyugati konyhába.
A gyógyszeripar a fokhagyma hatóanyagait elsősorban antimikrobiális hatásai miatt alkalmazza, valamint vérhígító és vértisztító hatása miatt.
Vírus-, baktérium- és gombaölő hatása bizonyított, mind külsőleg, mind belsőleg. Megfázások során, vérzéssel együtt járó betegségeknél is kiválóan alkalmazható, mivel a véráramban jelen lévő mikroorganizmusokat és parazitákat is képes elpusztítani kénvegyületei révén. Külsőleg alkalmazva bizonyítottan elpusztítja a HPV-t, néhány nap alatt képes például a lógó bőrszemölcsöket eltüntetni. Jó féreghajtó hatása van. Vérhígító hatással is rendelkezik, nem engedi összetapadni és aggregálódni a vér alakos részét.
A fokhagyma a francia konyha kiemelten fontos fűszere. Ezt nemcsak termesztett, illetve feldolgozott változatainak számán láthatjuk, de a tájjellegű szertartásokból és a sajátos, francia fokhagymaételekből is.
Észak-francia specialitás a tőzeggel füstölt fokhagyma,, az "Ail fumé d'Arleux". Ezt tavasszal ültetett rozé fokhagymából készítik, melynek szüretelése
július-augusztusban történik. Szárítás után füstölik a helybéli lápokból vágott tőzegen. A téglából épített füstölőt rövidre vágott szalmával vagy válogatott
fűrészporral takarják be, és a tőzeget tíz napig izzítják a fellógatott füzérek alatt. A tüzet nyolcóránként újraélesztik. Az így tartósított, barnára
színeződött, füstös aromájú fokhagyma egész évben eláll.
Augusztusban, a fokhagyma ünnepén Arleux-ben fokhagymakirálynőt választanak (L' élection de la Reine de l'Ail), és minden látogató igyekszik megkóstolni a híres fokhagymaleveseket:
Fokhagymaleves - "Soupe á l'ail á la mode d'Arleux":
Az aioli szósz a Marseille-i konyha fokhagymás
majonéze.
Elnevezések, félreérthetőségek. Vannak nem egyértelmű kifejezések, ami a fokhagymát és annak mennyiségi jelzőit illeti. Habár Magyarországon gerezdnek nevezik a hagyma félhold alakú részeit, ugyanezt Erdélyben és Felvidéken cikknek nevezik. Ugyanakkor a Magyarországon használatos füzért, amely a sorban felfont hagymafejeket jelenti, Erdélyben
koszorúnak nevezik.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -