FODI - állat (családnév)
(Fotó: madagaszkári vörös fodi)
A madagaszkári vörös fodi más néven madagaszkári fodi, vagy madagaszkári fodiszövő (Foudia madagascariensis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása:
Madagaszkár területén honos, ahol egyike a leggyakoribb madárfajoknak. A sziget szinte valamennyi élőhelytípusában megtalálható (a mezőgazdaságilag művel területeken, a száraz szavannákon és bozótos területeken, sőt a városokban is), csak a zárt erdőket kerüli el. a hegyvidékeken 2450 méteres magasságig felhatol.
Mivel tetszetős küllemű faj sokfelé betelepítették. Ilyen betelepített állományai élnek a Comore-szigeteken, Réunion, Mauritius és Rodriguez szigetén, a Seychelle-szigeteken, a Brit Indiai-óceáni Területhez tartozó Chagos-szigeteken
és Szent Ilona szigetén is. Néhány helyen ezek közül mezőgazdasági kártevő vált és több helyütt fenyegeti az ott őshonos ritka egyéb fodi-fajokat agresszív terjeszkedése miatt.
Megjelenése:
A madár hossza 12,5 centiméter, testtömege 14-19 gramm.
A fajnál erősen kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A tojók és a fiatal madarak tollazata fakó barnás-homokszínű, nagyon hasonlítanak egy verébre. Ezzel szemben a hímek a nászidőszak során a szövőmadárfélék között is az egyik legszínesebbnek számítanak. Tollazatuk ilyenkor egész testükön fénylő vörös színűvé válik. A nászidőszakon kívül narancssárga
vagy sárga, barna szárnyfedőtollakkal és farokkal. Mindkét ivar
csőre rövid, kúpos, alkalmas magvak kicsippentésére és feltörésére.
Életmódja:
A vörös fodi a költési időszakon kívül nagy csapatokban él. Tápláléka vadon élő
Fűfélék és termesztett gabonafélék magvai. A rizstermesztő vidékeken veszélyes mezőgazdasági kártevővé válhat, mivel itt fő táplálékává a Rizs magvai válnak és nagy csapatokban meglepve alapos pusztítást visz véghez a földeken.
A fiókanevelési időszakban viszonylag sok rovart fog, hogy a fiókák nagy fehérjeigényét fedezni tudja.
Szaporodása:
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak februártól májusig tart. Ilyenkor feladja közösségi életmódját és a hímek egy nagyjából 20 méteres
átmérőjű revírt foglalnak maguknak, ahonnan minden más hímet elűznek. A fészek fűből szőtt tojásdad alakú építmény, mely faágon lóg. A hím
kezdi az építést és a tojóval együtt fejezi be.
A fészekalj 2-4 halványkék tojásból áll. Ezeken a tojó 11-14 napig kotlik. A fiatal madarak 2 hét után repülnek ki. Táplálásukban mindkét szülő részt vesz. A fogságban tartott egyedeknek egy négy hónapos szaporodási időszakban akár három fészekaljuk is lehet, így ez alapján feltételezhető, hogy a szabadban is legalább kettő fészekaljat röpítenek ki egy szaporodási időszak során.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -