fülemüle J. szürke vagy barna tollazatú, szép hangú kis énekesmadár; Luscinia.
• Ez a madárnevünk 1395 k. bukkan fel először: „dulcíſſona: filemÿle”(BesztSzj.), majd a szótörténet szerint fölemile, phwlemyle, filomele, filemwle, fÿlomela, fűlemüle, fil’mile, fülmile, fülemöle, fülmüje (KissMad.); a népnyelvben filemile, filumile, fülemina, fülyemülye (ÚMTsz.).
Latin eredetű fülemüle szavunkat labializáció, hangrendi illeszkedés, valamint az ikerszó-szerű könnyed hangzás igénye együtt hozta létre. Az első két
szótagra hathatott a madár szép hangja miatt beleértett fül szó is. A fülemüle név a görög Philoméla, egy ókori mitológiai személy nevéből származik, Pandion
athéni király lánya nevéből köznevesült. Ennek az a magyarázata, hogy a monda szerint az üldözője elől menekülő királylányt az istenek fülemülévé változtatták.
A lat. philomela szó görög előzménye a gör. philosz ’barát’ és a mélé ’ének’ szavak összetételéből áll, tehát ’az ének kedvelője’. Meglehet, hogy nem az
ő neve köznevesült madárnévvé, hanem a madárnév vált személynévvé a mondában. A latin szó több európai nyelvbe is bekerült; vö. ang. philomel, sp. filomela, fr. philomèle, ol. filomela ’ua.’ (TESz.).
A madár társneve a bülbül és a csalogat szóból való csalogány. A fülemüle meg-megszakadó hangon énekel, a csattan, csattog igéből alakult a régi csattogány
neve. 1841-ben Vajda dalabáj zenér néven írja le. Ez az elnevezés a dala bájos szó összerántásával és a zene -ér képzős származékából alkotott. A „fülemüle
álmú ember” szólást Grossinger idézi (1793), arra vonatkozik, hogy a fülemüle éjjel is szól. Arany János A magyar tánc című versében:
Fülemile szó, rejtett magány
Holdas, sejtelmes éjszakán.
Az Est című költeményben:
Hallván a neszt, dalol vele
A fülmile lágy éneket.
A latin szaknyelvi Luscinia lusciniabinómen alapja a fülemüle lat. luscínia (WbZ.)neve.
♦ A fülemüle a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. Európában, Kelet-
és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti. A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok hasznos segítője. A legszebben daloló énekesmadár,
a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat
is énekel. Tompa Mihály szintén említi:
Hír, dicsőség fülmiléje csattog!
S elsimulnak lelkemen e hangok;
A mi rá hat, a mi elragadja
A boldogság házi pitypalatyja.
Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják. Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának. Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Ha a fülemüle fiatalkorában nem hallja társai énekét, akkor más fajok dallamát sajátítja el. A fülemüle énekét Beethoven Pastoral-szimfóniájában komponálta meg. A horvát egy kunás érmének a fejoldalán ennek az énekesmadárnak a képe található.
- Toll és ének! Neked is ez a mesterséged! Engedd hát, hogy kissé oktassalak! Csak a fájdalom, csak a szenvedés a karmesterünk! Az szedi ütemre trilláinkat,
az tartat mértéket velünk, az diktálja, hogy most piano, most forte. Attól csuklik el hangunk oly mesterien, hogy a hallgatók fölkiáltanak, micsoda müvész!
Éjszaka énekelek, mikor nem látok semmit, csak emlékezem! Minek is a világ! Egy ujat kell teremteni! Ha megvakitják mind a két szemem, tudvalevőleg még
szebb a dalom! Mert jegyezd meg, hogy sohasem azt énekeljük, ami van, hanem azt, ami nincs már, ami volt, ami fáj, ami hiányzik!
