FENYŐ(GOMBA) - gomba (családnév)
(Fotó: ráncos fenyőgomba)
A ráncos fenyőgomba (Cortinarius caperatus) az osztatlan bazídiumú gombák közé tartozó kalaposgomba. Nevezik még gyűrűs ráncosgombának vagy helyenként cigánygombának is.
Megjelenése:
Közepes termetű gomba, amely főleg magas hegységekben terem. Az Áfonya-zóna jellegzetes gombája, csak ott található, ahol áfonya is terem. Neve ellenére nem csak fenyőerdőkben, hanem lomberdőkben is előjöhet. A talajon terem, rendszerint egyesével, júliustól októberig.
Kalapja sárgásbarna, fakóbarna, fiatalon ráncosan, gömb alakban borul a tönkre, a tetejét pedig szürkés, pókhálószerű boholy borítja, amely idővel eltűnik. Habár a kalap idővel szétnyílik, a széle továbbra is ráncos marad. Jellemző átmérője 4 – 8 cm.
Lemezei sárgák, majd barnák lesznek, sűrűn állnak, felkanyarodók, fűrészesek.
Tönkje bőrszínű, galléros, a gallér barnás. Húsa fehéres-bőrszínű, törékeny, szaga nem jellemző, íze kellemes.
Összetéveszthetősége:
Néhány ártalmas pókhálósgomba fajjal lehet összetéveszteni, ezektől azonban megkülönbözteti jellegzetes ráncos kalapja, piszkosbarna gallérja és fűrészes lemezei.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Pattog, mint a száraz fenyő; haragosan kiáltoz, perel, veszekszik.
Fenyőfa legény bodzafa puskával; gyáva, a harcban hasznavehetetlen férfi.
Nem fenyőfa kardja; megállja a helyét a harcban.
Zene: Fenyő Miklós.