FEJES(PENÉSZGOMBA) – gomba (családnév)
(Fotó: fejespenészgomba - Rhizopus stolonifer, Absidia corymbifera, Mucor mucedo)
A fejespenészfélék rendje (Mucorales).
A rend fajait a köznapi életben általában penészeknek nevezzük. Mint szaprobionták a legkülönböző növényi (lekvár, kenyér stb.) és állati szubsztrátumokon előfordulnak. Spóráik mindenféle talajban megtalálhatók. A fajok telepe tagolatlan micélium. Gyakran rizoidákkal rögzülnek az aljzathoz. Máskor jellegzetes indákat fejlesztenek. Sporangiumaik egyszerű vagy elágazó sporangiumtartókon ülnek. A sporangiumtartó a gömbösen duzzadt sporangiumok belsejében is folytatódhat, amelyet központi oszlopnak vagy kolumellának neveznek. Néhány fajuk, mint hiperparazita, hasonló penészfajokon élősködik. Igen jelentős enzimtermelők: a Rhizopus és a Mucor nemzetség fajainak folyékony táptalajos kultúráival szerves savakat (pl. citromsavat, oxálsavat, ecetsavat, fumársavat), enzimkészítményeket (pl. fehérje- és zsírbontó enzimeket) és gyógyszeralapanyagokat (pl. kortizont) állítanak elő. A Rhizopus stolonifer a termesztett szamóca, az alma és az édesburgonya rothadását okozza. Egyes fajok állatokra vagy emberre veszélyes patogén szervezetek, amelyek bőrfelszíni vagy belső szervi mikózisokat okoznak. Az Absidia corymbifera, valamint több Mucor és Rhizopus faj például az ember központi idegrendszerét támadja meg. Az indáspenész (Rhizopus stolonifer) és a fejespenész (Mucor mucedo) gyakori raktári károsítók.
Fajai összeszedve:
Rhizopus stolonifer
Absidia corymbifera
Mucor mucedo
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: A járomspórás gombák (Zygomycota) a gombák egy törzse. A mintegy 600 fajt magába foglaló Zygomycetes osztály fajai túlnyomórészt szárazföldiek. Többségük elhalt növényi maradványokon élő szaprofita, kisebb részük erősen specializált, növényeken, állatokon vagy emberben betegséget okozó parazita gomba. Másik két osztályuk, a kisspórások (Microsporidia) és a fonálgombák (Trichomycetes). Mindkét osztály fajai az állatok szervezetében élősködő paraziták.
A régebbi rendszerekben a moszatgombák közé kerültek, az ostoros sejtek hiánya miatt azonban ma már a valódi gombák közé soroljuk őket. Sejtfaluk kitint tartalmaz. Fejlett micéliumtelepűek, de hifáiknak általában nincsenek harántfalai. Így soksejtmagvú (polienergidás) vagy cönocitikus fonalakból állnak. Hifáikban válaszfalak csak sérüléskor vagy az ivarszervek és a sporangiumok kialakulásakor keletkeznek. Az ivarszervek teljes összeolvadásakor (aminek neve gametangiogámia) jön létre jellegzetes alakú járom- vagy zigospórájuk, amely tulajdonképpen egy többmagvú, a kedvezőtlen időszakot átvészelő („kitartó”) zigóta. A zigospórát gyakran rövid hifákból álló csomó burkolja. Azonnali meiotikus osztódását követően meiospórák jönnek létre, amelyek kihajtva sporangiumokat fejlesztenek. A járomspórás gombák ivartalanul nyeles sporangiumokban keletkező haploid mitospórákkal, valamint ritkábban konídiumokkal szaporodnak.
Fejlődésmenet. A spórákból kicsírázva létrejön a gombafonal, melyen vegetatív szaporodásra alkalmas nyeles és rhizoidos sporangiumok keletkezhetnek. Ivaros szaporodás esetén két ellentétes ivarjellegű fonal bunkószerűen egymás fele növő progametangiumot képez, melyekről lefűződnek a gametangiumok (ivarszervek). A gametangiumok összeolvadnak (plazmogámia), létrehozva az áttelelő zigospórát (zigóta). Itt történik a kariogámia, melyet közvetlenül a meiózis követ. Ekkor a zigospóra kicsírázik, sporangiumot hozva létre. Ebből szabadulnak ki a spórák.
Zygomycetes osztály.
Hat rendjük:
Mucorales
Zoopagales
Endogonales
Entomophthorales
Dimargaritales
Kickxellales
Glomales
A fejespenészfélék rendje (Mucorales).
A rend fajait a köznapi életben általában penészeknek nevezzük. Mint szaprobionták a legkülönböző növényi (lekvár, kenyér stb.) és állati szubsztrátumokon előfordulnak. Spóráik mindenféle talajban megtalálhatók. A fajok telepe tagolatlan micélium. Gyakran rizoidákkal rögzülnek az aljzathoz. Máskor jellegzetes indákat fejlesztenek. Sporangiumaik egyszerű vagy elágazó sporangiumtartókon ülnek. A sporangiumtartó a gömbösen duzzadt sporangiumok belsejében is folytatódhat, amelyet központi oszlopnak vagy kolumellának neveznek. Néhány fajuk, mint hiperparazita, hasonló penészfajokon élősködik. Igen jelentős enzimtermelők: a Rhizopus és a Mucor nemzetség fajainak folyékony táptalajos kultúráival szerves savakat (pl. citromsavat, oxálsavat, ecetsavat, fumársavat), enzimkészítményeket (pl. fehérje- és zsírbontó enzimeket) és gyógyszeralapanyagokat (pl. kortizont) állítanak elő. A Rhizopus stolonifer a termesztett szamóca, az alma és az édesburgonya rothadását okozza. Egyes fajok állatokra vagy emberre veszélyes patogén szervezetek, amelyek bőrfelszíni vagy belső szervi mikózisokat okoznak. Az Absidia corymbifera, valamint több Mucor és Rhizopus faj például az ember központi idegrendszerét támadja meg. Az indáspenész (Rhizopus stolonifer) és a fejespenész (Mucor mucedo) gyakori raktári károsítók.
Fajai összeszedve:
Rhizopus stolonifer
Absidia corymbifera
Mucor mucedo
Zoopagales rend.
Képviselői nemcsak állatokon, hanem a Mucorales rendbe tartozó gombafajokon is élősködnek. A talajban élnek és általában fonálférgeket vagy amőbákat fogyasztanak. Egyes fajaik hurokszerű fogóhifákat fejlesztenek, amelyek felületükön ragadós szekrétumot választanak ki. Fogóhifáikból áldozatukba hausztóriumokat bocsátanak. Mások a gazdaszervezeten appresszóriumaik segítségével tapadnak meg. Ivaros szaporodásuk hasonlít a fejespenészekéhez. Ivartalanul konídiumokkal, illetve konídium-láncokkal szaporodnak. Különleges életmódjuk miatt ragadozó gombáknak is tekinthetők.
Endogonales rend.
Talajban, mohapárnákban, lágyszárú növények gyökereiben élnek. Talajlakó állatok terjesztik őket. Jelentős az Endogonaceae család néhány nemzetsége (Glomus, Endogone), melynek fajai speciális szimbiózisban élnek növényekkel, ún. vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhizát, azaz endomikorrhizát képezve. Egyes nemzetségekben új jelenség egy sűrű, haploid hifaszövedék kialakulása a magányos vagy néha csoportokat alkotó zigospórák körül. Ez a zigospórát védő burok kezdetleges termőtestnek (sporocarpium) felel meg, amelynek jelei már korábban a Mucorales rendben is tapasztalhatók.
Entomophthorales rend.
Mindenekelőtt parazita gombafajok tartoznak ide, amelyek állatokat, embereket, esetleg növényeket támadnak meg. Néhány trágyalakó (koprofil) szervezet közülük fakultatív parazita is lehet. A többségük rovarok parazitája. Ezek némelyikét ma már a rovarkártevők elleni biológiai védekezésben is felhasználják. Vegetatív micéliumaik életmódjuk következtében fejletlenek. A rovarok kitinszőrein megtapadó spóráik micéliumot hajtanak, amely a rovar légzőnyílásain (stigma) behatolva feldarabolódik és a véráramba kerülve szétterjed. Három-négy nap múlva a rovar elpusztul. A holt rovarban megindul a zigospóraképzés. Számos konídiumtartó töri át a potrohot és szórja szét a konídiumokat. A rend egyik képviselője az Entomophthora muscae, amelynek szétszóródott konídiumait gyakran láthatjuk az ablaküvegre tapadt légyhullák körül. Ez a gomba ősszel a szobai legyek járványszerű pusztulását okozza. A citrusfákon élő tetveken él az E. fumosa, tücskökön az E. grylli.
Kisspórások osztálya.
A kisspórások (Microsporidia) különféle állatokban, a sejteken belül élősködnek.
Fonálgombák osztálya.
A fonálgombák (Trichomycetes) az ízeltlábúak emésztőrendszerében vagy külső kutikuláján található, fonalas tenyésztestű, az ízeltlábúval kommenzalizmusban élő szervezetek (a gazdaállatnak nem ártanak). Ivartalan szaporodásuk során a spórák sporangiumban vagy egy hifa feldarabolódásával keletkeznek, lehetnek rajzó- vagy csillós spórák, esetleg amőbaszerű sejtek.
Zene: Fejes Zoltán (gitáros).