FEHÉR(MOLY) - családnév, leány keresztnév)
(Fotó: lombosfa-fehérmoly)
A Fehér magyar eredetű női keresztnév. Jelentése: a szó maga.
Névnapok: május 9., december 16.
Gyakorisága: nem gyakori.
A lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék (Lyonetiidae) családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
A Krím, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
Dél-Olaszországban többnyire öt;
Dél-Európa többi részén három vagy négy;
Magyarországon általában három;
Angliában csak egy.
Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az almatermésűek(Malus) csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
A polifág hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
Kedveli még: az égert, a nyírt, a fanyarkát, a madárbirset, a galagonyát és a berkenyét is.
Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A
magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Fehér Klára- Hozzál nekem kengurút
Zene: Fehér Rózsa együttes – Nem tudok én megjavulni