FASZKA - állat (családnév)
(Fotó: erdei szalonka)
Az erdei szalonka (Scolopax rusticola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.
Eurázsia mérsékelt övi részén fészkel, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint szántóföldek.
Magyarországon rendszeres fészkelő, de átvonuló példányokat is észlelnek március és április, valamint szeptember és október között. Sűrű és nedves aljnövényzetű elegyes erdők lakója.
Testhossza 30-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 56-60 centiméteres, testtömege 130-420 gramm közötti.
Barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít környezetében. Az erdei szalonka szeme a fejlődés folyamán fokozatosan a feje tetejére és
oldalra került. Ezáltal nagy a látómezeje: 360 fok. A szalonka gyakorlatilag úgy is tud nézni, hogy a tarkóján van a szeme. Ezért nem könnyű meglepni a
földön tartózkodó szalonkát. Miközben járkál és kis rovarokat szed fel a földről, vagy csőrével a földet túrja férgek után, hátrafelé és előre egyaránt lát. Az erdei szalonka csőre alkalmas arra, hogy megfogja vele a férgeket a földben. A csőrében levő tapintótestecskék segítenek megtalálni a zsákmányt. Amikor a jelzés eljutott az agyba, kinyílik a csőr hegyi része, körbefogja a férget és bekapja anélkül, hogy kivenné a csőrét a földből.
Hosszú csőrével este kezdi el a talajon keresni gilisztákból, lárvákból és
Rovarokból álló táplálékát, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. Szeme magasan helyezkedik el, ezáltal lehajtott fejjel is viszonylag jól belátja környezetét.
Az erdei szalonka párosodási szertartása vagy az úgynevezett dürrögés alkonyatkor történik. A hímek körberöpködnek az erdő szélén, völgyekben, tisztásokon, s közben "pisszegnek" és "korrognak". Lenn a földön hallgatják őket a tojók. Amikor felizgulnak, halk hívó hangot hallatnak, és kiterítik farktollaikat. A farktollak fehér vége a sötétben úgy világít, mint egy jelzés. A hím meglátja és meghallja a tojót, és odarepül mellé. Gyakran több tojóval is sikerül párzania. Talajra, a sűrű aljnövényzet közé, kisebb mélyedésbe rejti el levelekkel bélelt fészkét. Fészekalja 4 tojásból
áll, melyen 22-24 napig kotlik. A kikelt fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket és a környező növényzet közé bújnak. Csőrük még rövidebb, mint a felnőtt madaraké.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Európában is nem fenyegetett fajként tartják nyilván, Magyarországon nem védett, vadászata, viszont vitákat kelt.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -