A Farkas régi magyar férfinév.
Névnapok: augusztus 23, szeptember 1, október 31.
Gyakorisága: nem gyakori.
réti farkas J. aranysakál; Canis aureus.
• A Vadász és Versenylap harmadik évfolyamában (1859) Havas Sándor szerint „a német szakírók, különösen a régebbiek, a farkasnak két nemét, erdei vagy
hegyi (Wald-Wolf) és réti farkast (Sumpf oder Rohr-Wolf) különböztetik meg; minálunk is ezen kétféle elnevezés van szokásban, pedig természettanilag a
kettő közt semmi különbség nincsen”. Méhely Lajosnak a nádi farkasról írt kitűnő cikke 1898-ban jelent meg A Természet első évfolyamában: „A nádi farkas dolgában tehát a legsötétebb tájékozatlanságban vagyunk. Nem tudjuk, a farkasnak valamely határozott válfaját vagy csak színbeli eltérését lássuk-e benne, sőt még azt sem tudhatjuk, nem a sakál rejtőzik-e alatta?!”
A Kramer által Canis lupus minor tudományos névvel ellátott kutyafélét rendre feltüntetik a farkasalfajok között, de faji hovatartozása erősen vitatott. A vitát 1960-ban K. Bauer azzal zárta le, hogy a nádi farkast kivette az ausztriai állatok
listájáról azzal, hogy az nem más, mint a Délkelet-Európában is élő aranysakál (Canis aureus). Jelenleg ez a hivatalosan elfogadott nézet.
A réti farkas nevet Havas Sándor mellett Arany János említi a Toldi ötödik énekében. Az összetett névben a réti jelző élőhelyre utal. Akárcsak nádi farkas
(VNAE.) társneve esetében, mely a ném. Rohrwolf ’ua.’ (uo.) tükörfordítása. A név akkor bukkan fel az irodalomban, amikor a régebbi szakállas farkas (R.
1801: Földi, 1815: Pethe) elnevezés a mondák ködébe vész.
A régebbi természetrajzi, zoológiai szakirodalomban az állat rendszertani besorolását illetően nagy viták folytak. Ezek eredményeképpen számos különféle néven emlegették. Latin szaknyelvi aureus fajneve ’arany, aranysárga’ jelentésű. Ugyancsak színre utal a réti farkas aranysakál (VNAE.) társneve, szintén német eredetű; vö. ném. Goldschakal ’ua.’ (WbZ.). Megvan más nyelvekben is: ang. golden jackal, dán guldsjakal, le. szakal złocisty (EL.),fr. chakal doré (VNAE.). Aranyfarkas neve szintén valószínűleg tükörfordítás; vö. ném. Goldwolf, fr. loup doré ’ua.’ (uo.). Származásra utal ném. turkestanischer Schakal, ang. asiatic jackal, oriental jackal (uo.) elnevezése.
♦ A réti farkasról először G. H. Kramer közöl tudományos leírást 1756-ban megjelent, Ausztria állatvilágáról szóló könyvében. Az osztrák–magyar határon,
a Fertő tó térségében akkor nagy számban éltek réti vagy nádi farkasok. Nálunk Gáti István 1795-ben, A természet históriája című könyvében sokat ír a farkasról, de a nádi farkast nem említi. Földi János Természeti história (1801) című kötetében a szakállas farkasokról is megemlékezik. Pethe Ferenc 1815-ben megjelent Természethistória és Mesterségtudomány című könyvében, a farkas leírásában sem a nádi farkast, sem a szakállas farkast nem említi. Annál figyelemre méltóbb, amit a sakálról ír: „ennek a nevétől támadt volna az a híres Szakállas farkasbeli szóbeszéd … miért is mondanák azt magyarul szakállasnak, és nem inkább ördög-farkasnak, ha nem a Sakál névtől lett volna a mese?” A szakállas farkas név Pethe Ferenc szerint eredetileg sakálos-farkas, vagyis sakál jelentésű lehetett. Arany Jánosnál olvashatjuk a következőket:
Réti farkas fészke volt épen alatta,
Benne két kis kölyke rítt az isten-adta.
Megsajnálta Miklós hogy reájok hágott,
Simogatta a két árva kis jószágot,
Mint a juhász-bojtár, amikor kapatja,
A komondor kölyköt végig simogatja.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -
Hang: aranysakál (Szeged Zoo, Hortobágyi Nemzeti Park).
