ÉBEN – növény (fiú keresztnév)



ébenfa
(Fotó: ébenfa)




Az Ében héber eredetű férfinév, jelentése: kő.
Névnapok: január 5., március 10., március 18., október 13., november 17., december 1.
Gyakorisága: nem gyakori.

ébenfa J: forró égövi, kelet-ázsiai fa; Dyospyros ebenum.

1551-ben már felbukkan a magyar írásbeliségben az ebeus fa. 1634-ben hebanum, 1645-ben ebenum fa. A XVIII. században ébán, ébénus, 1803-ban Márton József szótárában (Ebenholz alatt) már ebénfa.
A magyar ébán alakváltozat az olaszból, az -um, -us végűek a latinból kerültek át, az ebén, ében közvetlen átadója a német lehetett. Az ében vándorszó,
megvan az angolban (R. heben, ebony tree), németben (Eben-), franciában (ébene), olaszban (ebano) és oroszban (ebennovüj). A görög eredetű – már Pliniusnál, Vergiliusnál és Ovidiusnál is szereplő – latin ebenus, ebenum került át az európai nyelvek többségébe.
A Hérodotosz, Theophrasztosz, Dioszkuridész műveiben olvasható és szintén ’ébenfa’ jelentésű görög ébenosz, ébene forrása az ismeretlen vokalizmusú egyiptomi hbnj ’ua.’ volt, ezzel függ össze héber hovenah, hobnim neve is. Miután Hérodotosz járt Egyiptomban, s viszonylag hosszú időt töltött ott, az egyiptomi név valószínűleg az ő révén került a görögbe.
Az ébenfák trópusi ázsiai, afrikai eredetű, örökzöld növények. Sötét, színes, kemény, tömör szerkezetű, igen jól kikészíthető és polírozható fájuk a bútoripar
legdrágább nyersanyaga volt már az ókorban is. Plinius Naturalis historiae libri című hatalmas munkájának 12. kötetében azt írta, hogy az ébenfa fája Fabius
szerint nem lángol, de tüze igen illatos. Kétfélét ismerünk belőle: a ritkább az értékesebb. Ez fává nő, hengeres törzsű, fája csomómentes, fénylő, fekete,
szemre már természetes állapotában is tetszetős. A másik cserjeszerű, mint a zanót, és egész Indiában megtalálható. Az ébenfa fiatalon lágy, világos farészének színeződését a benne lévő nagy mennyiségű naftokinon oxidálódása okozza. Sötét feketésbarna fájának értékét és szépségét elefántcsont intarziával is fokozzák. Hangszer, bútor, szerszám és dísztárgyak készülnek belőle.
Az egységesen sötét vagy fekete színű ébenfa mindenütt a gyász és a halál szimbóluma, mert fájának ismert tulajdonsága a folyamatos sötétedés. Először
barna, majd fekete színűre vált egészen addig, amíg csillogó, finoman megmunkálható, drága, kemény anyaggá nemesül.
A többi ébenfa (afrikai, zöld stb.) a valódi ébenfával nincs rokonságban.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: Ében Fafúvós Egyesület - Csepreg