DURIÁN - növény (családnév)



 durián
(Fotó: durián)




A durián (Durio zibethinus) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj.
A Durio nemzetség típusfaja.
A durián eredeti előfordulási területe Indonézia szigetvilága volt, azonban manapság sok más szigetre, valamint Ázsia déli és délkeleti részeire, valamint
Ausztrália északi és északkeleti részeire is betelepítették.
Nemzetségének a legismertebb és legtöbbet termesztett faja. Sok helyen fontos Gyümölcsnek számít. Arról lett nevezetes, hogy a gyümölcse egyesek számára visszataszító bűzű, míg másoknak kellemes illatú. A nemzetségéből csak a durián található meg a nemzetközi piacokon; több termesztett változatát is kialakították. Főleg a termesztett gyümölcsök a keresettebbek és több pénzt is érnek.
A faanyaga vörösesbarna. A durián a szabad természetben, azaz a sűrű alföldi
erdőkben, akár 45 méter magasra is megnőhet; a termesztett változatok nagyjából csak 10-15 méteresre nőnek meg. A kérge sötétvörösen barna, és alaktalan sávokban hámlik. A levele elliptikus vagy lándzsás, 10-15 centiméter hosszú és 3-4 centiméter széles; tapintásra papírszerű; a felső része sima, míg az alsón számos pikkelyke érezhető.
A nagy levélnek 15 levélér párja van. A levélnyelek 1-1,5 centiméteresek és derékszögben ülnek. A virágai virágzatokba tömörülnek; ezeknek a nyele 5-7 centiméteres. Fehér vagy krémszínű szirmai 5 centiméter hosszúak és 2 centiméter szélesek. A termésének az átmérője különböző méretű lehet, a 15 centimétertől a 25 centiméterig változhat. A gyümölcs színe a zöldtől a sárgásbarnáig változik; számos különböző
méretű és alakú tüske borítja. A magva gesztenyebarna; a termés vastag, de puha, fehér vagy sárga színű hús takarja be.
A virágzás délután kezdődik és estére teljesedik ki. A megporzást
a denevérek végzik. Reggelre a virágok szirmai elhullnak, csak a termőtájak maradnak meg.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Miért olyan büdös a durián gyümölcse?

A gyümölcsben lévő ritka aminosav, az etionin okozza az ázsiaiak körében közkedvelt durián büdös szagát – derítették ki a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói.
A duriánt egész Délkelet-Ázsiában fogyasztják. A gyümölcs húsának magas a tápértéke, puha, krémes az állaga és íze kellemesen édes. Nemcsak népszerűségéről, hanem jellegzetes, romlott húsra, rothadó hagymára emlékeztető szagáról is híres, ezért számos ázsiai országban táblák jelzik, hogy fogyasztása tilos a közlekedési járműveken, a liftekben és a szállodákban, és a repülőgépekről is kitiltották.
A müncheni egyetem Leibniz Élelmiszerbiológiai Intézetének tudósai egy korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a gyümölcs kellemetlen szaga az etántiol vegyület és származékaiból ered, de nem tudták, hogy miként termeli azt a növény.
Nadine Fischer és Martin Steinhaus legújabb kutatásukban először mutatták ki, hogy az etionin aminosav az előfutára ennek a nagyon kellemetlen szagú vegyületnek.
“Amikor a gyümölcs érik, egy növényspecifikus enzim kibocsátja a szagot etioninból. Megfigyeltük, hogy a gyümölcs érésekor nemcsak húsának etionin koncentrációja nő meg, de ugyanekkor nő az etántiol mennyisége is. Ez utóbbi ad magyarázatot arra, hogy az érett duriánnak miért olyan büdös a szaga”
– idézte az egyetem közleménye Nadine Fischert.
“Nem csak az erős kellemetlen szaga miatt érdekes pontosan tudni, hogy mennyi etionint tartalmaz a gyümölcs. Állatkísérletekben és sejtkultúrák tanulmányozásából az is kiderült, hogy ez az aminosav nem ártalmatlan. Májkárosodásban és májrákban szenvednek azok a patkányok, amelyeknek a szervezetébe nagy mennyiségű aminosav került be táplálékuk által “
– tette hozzá Martin Steinhaus.
Az új tanulmány azt is kimutatta, hogy az etionin alacsony koncentrációjának immunrendszer-módosító hatása van – magyarázta.
“Ez felveti a kérdést, hogy a gyümölcs fogyasztása káros-e az egészségre. További tanulmányokat kell folytatni ennek kiderítésére”
– mondta a kutató.
Hozzátette ugyanakkor, hogy egy 70 kilós embernek egy nap legalább 580 kilogramm etioninban igen gazdag gyümölcspépet kellene elfogyasztania ahhoz, hogy hatása ugyanolyan mérgező legyen, mint az állatkísérletekben.

Zene: -