DUNNA – állat (családnév)
(Fotó: dunnalúd)
dunnalúd, dunnaréce J. értékes pehelytollú kacsaféle tengeri madár; Somateriamollissima.
• A pehelyréce ’Somateria mollissima’ korábbi neve a dunnalúd. Éppen 1800-tól adatolható: „Duna-Lúd, vagy Aidár-Lud, Puha-lud, Anas molissima, der Eidervogel, die Eidergans” (Márton). 1801-ben Földinél Dunhalúd.
A TESz. szerint a nyelvújítási összetett szó előtagja a ’pehely’ jelentésű aln. dune kifejezés, a dunnalúd pelyhe alapján, e lúdféle pelyhével ágyneműt töltenek. A m. dunyha alakváltozatai is hatottak rá. 1841-ben Vajda lágy dunna néven tárgyalja, minden bizonnyal a ’leglágyabb, legpuhább’ jelentésű lat. mollissima fajnév alapján (a R. szaknyelvi lat. Anas mollissima binómen utótagja volt már akkor is). További neve a dunnakacsa, dunnaréce, pelyhes dunnaréce, tengeri dunna, ajder dunna (< ném. Aider ’dunna’) és pehelykacsa, pehelyréce (KissMad.).
Az aln. dune, felném. Daune szó az óskandináv dúnn ’pehely’ megfelelője, ezt a más eredetű dunyha tájnyelvi dunna alakjával helyettesítve illesztették a lúd elé. A többes számú ném. Daunen azonos düftin ’bársonyos, sűrű szövésű pamutszövet, ördögbőr’ szavunk tövének eredetijével. Nemzetközi szó a francia duvetine [düvtin] nyomán, amely a német közvetítésével jutott hozzánk. Ez a duvet ’pihe’ szóból való, amely régebben dumet volt, ennek forrása pedig az óskandináv dúnn ’pehely’.
♦ A dunnalúd a lemezescsőrű úszók (Lamellirostres) Fuligulidae családjába tartozó madárfaj. Oldalt összenyomott, fejhosszúságú csőre és rövid, 14 kormánytollú farka van. Csőre hegye erős kampóban végződik. Északi vidékeken, Grönland, Izland, Skandinávia stb. körül él. Télen délre vonul, elvétve hazánkba is ellátogat. Az ember pehelytollait használja. Ezek többnyire barnák s oly könnyűek és ruganyosak, hogy 1-2 kilogrammot kitevő csomagok melegítésnél annyira felduzzadnak, hogy egy készlet ágynemű kitöltésére tökéletesen elégségesek.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: Zombori – Dunna dunna