DUNA(VIRÁG) – állat (családnév)
(Fotó: dunavirág)
A dunavirág jelenleg is jelentős számban rajzik Körmend térségében.
Javasoljuk megvizsgálni, hogy hol vannak olyan telepei a fajnak, amelyek nyomon követése alkalmas lehet a vízminőség monitorozására?
Javasoljuk kísérletes vizsgálat végzését a faj lárváival a Szentgotthárdnál érkező vízminőséggel?
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Csak tiszta, oxigéndús vízben tud kifejlődni, emiatt a Dunán mintegy negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, egészen 2012-ig, amikor újra tömegesen jelentek meg.
Augusztus végén, szeptemberben rajzanak, este fél kilenc és tíz óra között, hagyományosan a folyóról visszaverődő fényt követve. Nem szokatlan egy helyen a 10-11 rajzás sem, míg a tiszavirág kétszer-háromszor rajzik. A nőstények a folyó sodrásával ellentétes irányban úgynevezett „kompenzációs repülést” hajtanak végre, végkimerülésig repülnek, majd a folyóba petéznek és elpusztulnak. A hímek a párzás után a felszínen pusztulnak el.
A fényszennyezés a dunavirág millióinak petézés előtti pusztulását okozza, mivel a mesterséges fények a repülő nőstényeket magukhoz vonzzák, így azok a parton pusztulnak el. Alternatív megoldásként az ELTE TTK Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Ökológiai Duna-kutató Intézeténekmunkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, mely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a rovartömeg a folyót elhagyva a part menti, vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A fénysorompó számos prototípusának tesztelése azt mutatja, hogy kisebb hidaknál eredményesen működik az elképzelés (2016-ban az Ipolyon és a Rábán is. .
Az első éles fénysorompó-rendszer kiépítése Tahitótfalu nál várható 2019-ben.
Zene: Duna Művészegyüttes.