DOHÁNY(BOGÁR) - állat (családnév)
(Fotó: dohánybogár)
A dohánybogár (Lasioderma serricorne) a
rovarok
(Insecta)
osztályának
bogarak
(Coleoptera)
rendjébe,
ezen belül az
álszúfélék
(Anobiidae)
családjába
tartozó
faj.
Előfordulása[
szerkesztés
]
Ez a bogárfaj eredetileg az
Amerikák
trópusi
részein fordult elő. Azonban manapság az
ember
akaratlan segítségével
világszerte
elterjedt.
Megjelenése[
szerkesztés
]
A felnőtt dohánybogár 2-4 milliméter hosszú. Félgömb alakú, és vörösbarna színű.
Életmódja[
szerkesztés
]
Ez a bogárfaj főleg a nyers vagy a feldolgozott
dohányban
fordul elő; valószínűleg ezért kapta a nevét. A dohányon kívül, más szárított növényi anyagokban is megtalálható, például:
gyümölcsben,
zöldségben,
orvosi székfűben
(Matricaria recutita),
földimogyoróban
(Arachis hypogaea), aszalt déligyümölcsben (
füge
(Ficus) és
datolyában
(Phoenix)), sőt a
kókuszdió
(Cocos nucifera) reszelékében és a szárított
gombákban
(Fungi) is. A dohánybogárnak, csak a
lárvája
károsít. A lárva jelenlétét az általa rágott apró, kis kerek lyukakról és az azokból kitúrt ürülékről ismerhetjük fel. Az általa megrágott anyag, emberi
fogyasztásra, alkalmatlanná válik. A lakásba fertőzött élelmiszerekkel kerül be, s a kirajzó dohánybogarak más élelmiszereket is megfertőznek.
Szaporodása[
szerkesztés
]
A
nőstény
a táplálékul szolgáló anyagokra helyezi
petéit,
s a belőlük kikelő lárvák behatolnak a tápanyagba, és abban rövidebb-hosszabb járatokat készítenek. A lárva a táplálékból
gubót,
készít magának, amelyben bebábozódik. Kifejlődésének ideje a táplálék mennyiségétől, minőségétől, nedvességtartalmától és a hőmérséklettől függ.
Irtásuk[
szerkesztés
]
Ha fertőzésre utaló jeleket észlelünk, az első teendőnk az, hogy gondosan takarítsuk ki az élelmiszer tároló helyet. A dohánybogár táplálékául szolgáló
összes élelmiszert tüzetesen vizsgáljuk át. A kifejlett bogarakat és a lárvákat egyaránt könnyen fölfedezhetjük. A fertőzött anyagokat jól záródó zacskóban
gyűjtve dobjuk ki a szemétbe vagy égessük el. Rovarirtó szert fölösleges használni.