DIOMÉD – állat (fiú keresztnév)
(Fotó: albatrosz)
A Dioméd férfinév a görög Diomédészből ered, ami több mondai alak neve volt. Jelentése: Isten akarata szerint való.
Névnapok: március 29., augusztus 16., szeptember 11.
Gyakorisága: nem gyakori.
albatrosz J. hatalmas fekete szárnyú, fehér tollazatú óceáni viharmadár.
• Az albatrosz madárnév 1854-től adatolható nyelvünkben: albatros, majd 1859-ben albatrosz (Kiss 1985).
A magyarban a ném. Albatros ’ua.’ (EL.) átvétele. Nemzetközi szó. A név portugál és francia közvetítéssel terjedt el az európai nyelvekben. Végső forrása a névelős arab al-gattas ’búvár (vízimadár is)’. Az albatroszban az alb- kezdet Kiss Jenő szerint a lat. albus ’fehér’ hatására keletkezett, a madár fehér tollazatára utal. A Diomedeidae ’Albatroszok’ család a legtöbb nyelvben ezzel a szóval jelölt; vö. ang. albatrosses, fr. albatros, ném. Albatrosse, or. aльбатросовые, sp. albatros stb. (EL.).
Korábban 1801: repülő dioméd (Földi) volt az albatrosz neve, ez a lat. Diomedea szóvégelhagyásos átvétele. A szaknyelvi latin Diomedea terminus a görög Diomédes nevét őrzi, akinek a barátai a legenda szerint halálát gyászolva madarakká változtak. A kormos albatrosz ’Phoebetria fuliginosa’ onnan kapta a nevét, hogy barna és szürke tollazata bekormozott papírosra emlékeztet. A Diomedea exulans a vándor albatrosz faj neve, idegen nyelvi nevei közül az ang. wandering albatross, ném. Wanderalbatros, sp. albatros viajero, or. cтранствующий альбатрос(uo.) és sok továbbimegfelelőjemind ’utazó-, vándorló albatrosz’ jelentésű. A madár szaknyelvi lat. exulans fajneve is ’elűzött, kivándorolt’ jelentésű (< lat. exulare ’száműz, számkivet’).
♦ A madarak osztályába, a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, az albatroszfélék (Diomedeidae) családjába tartozó faj. Az albatrosz-formák (Diomedeinae) alcsaládba 15 faj tartozik. Óriás termetű, erős testű, rövid, vastag nyakú, nagy, hosszú, erős, oldalt lapított, horgas, éles csőrű madarak. Az albatrosz fekete evezői kivételével hófehér. Kiterjesztett szárnymérete 3–4,25 méter közötti lehet. Tulajdonképpeni hazája a déli félteke óceánja. Csodás repülő, szárnya alig mozdul meg; úgy emelkedik a magasba és ereszkedik a mélybe. Büszkén, függetlenül lebeg a hajó közvetlen szomszédságában. A kormos albatrosz az Antarktisz körüli szigeteken, déli kontinensek partjain költ. A kisebb termetű faj tollruhája sötét- és világosbarna, háta hamuszürke és a farka ék alakú. A dolmányos albatrosz ’Thalassarche melanophris’ általában magányos, de kolóniákban költ.
Az Albatrosz című költemény Charles Baudelaire egyik legszebb verse (magyarra Tóth Árpád fordította le). A világ nyers közönségessége és a tiszta ideál közötti vergődést szimbolizálja. A nagy madár az idegen közegben esetlen, s éppen magasba emelő szárnyai teszik nevetségessé, félszeggé, kiszolgáltatottá:
Olykor matrózi nép, kit ily csíny kedvre hangol,
Albatroszt ejt rabul, vizek nagy madarát,
Mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol,
Míg sós örvényeken lomhán suhannak át.
Alig teszik le a fedélzet padlatára,
A kéklő lég ura esetlen, bús, beteg,
Leejti kétfelé fehér szárnyát az árva
S mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg.
Szárnyán kalandra szállt, – most sántít suta félsszel,
Még tegnap szép csoda, ma rút s röhejre készt,
Csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel,
Egy másik sántikál: hé, így röpülsz te, nézd!
A költő is ilyen, e légi princnek párja,
Kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép,
De itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja
S megbotlik óriás két szárnyán, hogyha lép.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom:
Zene: Várszegi Dioméd – Nomád (blues, rock)