DINÓ – állat (családnév)
(Fotó: dinoszaurusz)
dinoszaurusz J. 1. az őshüllőknek hatalmas testű állatokat magában foglaló rendje. 2. ennek egy egyede.
• A dinoszauruszokat Richard Owen nevezte el 1842-ben. A dinoszaurusz latin eredetű tudományos szakszó (< dinosaurus). A kifejezés két görög szóból alkotott, a deinósz ’rettenetes’ és a szaurosz ’gyík’ összevonásából. A név ma nemzetközi szó; vö. többek közt bosny., mac., szerb, cs., észt, fi., holl., szlk. dinosaurus, ang. dinosaur, fr. dinosaure, ném. Dinosaurier, or.динозавр, ol. dinosauro, sp. dinosaurio (W.).
A Tyrannosauroidea kifejezés először 1964-ben jelent meg, Alick Walker brit paleontológus használta, az ebbe az alcsaládba tartozó Tyrannosauridae családot Henry Fairfield Osborn írta le 1905-ben. A magyarban – tükörfordítással – nevezik zsarnokgyík családnak is. A lat. tyrannus ’zsarnoki uralkodó, fojtogató’ szóból alkották a Tyrannosaurus terminust. A Ceratosaurus nasicornis jellegzetessége az orrcsonton ülő kis szarv, amiről latin faji nevét is kapta (< lat. nasus ’orr’ és cornu ’szarv’). Ugyancsak erre a sajátosságra utal a latin genusnév, a gör. kérasz ’szarv’ és a gör. szaurosz ’gyík’ szavakkal alkotott nemi terminus.
Mivel a – már régen kihalt – dinoszauruszok, a „dinók” a filmiparban, gyermekszórakoztatásban kitűnő üzleti lehetőséget kínálnak újabban, érdekességként megemlíthető, hogy a Jurassosaurus nedegoapeferkimorum nevű dinoszaurusz faji nevét a Jurassic Park című film első részének főszerepeit játszó színészek nevének betűiből állították össze (NEil, DErn, GOldblum, Attenborough, PEck, FERrero, Knight, rIchards és Mazzello).
♦ A dinoszauruszok a földtörténeti középkorban (mezozoikum) élt hüllők egy csoportja. A mezozoikum három korszakra osztható: a triászra (240–200 millió éve), a jurára (200–146 millió éve) és a krétára (146–64 millió évvel ezelőtt). Változatos méretű (csirke nagyságútól a 30 méteresig terjedő) szárazföldi állatok voltak, amelyek 165 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat. A triász időszakban, 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, 65 millió éve pusztultak ki. A hüllők az első igazi szárazföldi gerincesek. Szaporodásuk teljesen független a víztől. Tojásokat raktak, amelyeket magzatburok védett a kiszáradástól. A hüllők osztálya a mezozoikumban igen gazdag volt. Legismertebb alosztályuk a Dinosauria volt, amelyeknek egyes fajai a valaha élt legnagyobb állatokat jelentették. Ugyanakkor tyúk nagyságú egyedei is voltak. A szárazföldi dinoszauruszok részben növényevők, részben ragadozók voltak. A leghatalmasabb példányok a mezozoikumban elterjedt nyitvatermő fák leveleivel táplálkoztak, mint pl. a 18 méteres Brontosaurus (más néven Apatosaurus), vagy a 23 méter hosszú Brachiosaurus, amely 12 méter magasan hordta a fejét. Más növényevők, mint a 10 méteres, a mai orrszarvúkra emlékeztető Triceratops, legelésző életmódot folytattak. A legkülönösebb dinoszauruszok közé tartozott a Stegosaurus, amelynek hátán különös lemezek helyezkedtek el, valószínűleg hőcseréjének biztosítása céljából. A 6 méter hosszú, 2 tonna súlyú állat agyveleje mindössze 7 deka volt, amely testéhez képest negatív rekordnak számít. A ragadozók mellső lábai elcsökevényesedtek, hátsó lábaikon azonban gyorsan futottak. A legfélelmetesebb közülük a 14–15 méteres Tyrannosaurus volt, amelynek testsúlya elérte a 8 tonnát. Jóval kisebb, de nem kevésbé veszélyes volt a Velociraptor, amely nevét gyors futásának köszönheti.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Bán Zsófia – Turul és dínó
Zene: Dolly Roll – Tipi-tapi dinó