A daru, közönséges daru vagy szürke daru (Grus grus) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába Elterjedése:
Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területein honos, telelni
Afrika északi és Ázsia déli részére vonul. Csapatban repülnek és jellegzetes V-alakú formációt vesznek fel. Az elől repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban.
Megjelenése:
Testhossza 110-120 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 4500-6000 gramm. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható.
Életmódja:
Költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Télen nagy csapatokba verődik. Várható élettartalma 20 év.
Szaporodása:
Költőhelyként zavartalan helyet keres nádasokban, mocsarakban, vizes erdei tájakon, vagy lakatlan pusztákon. A kakas jellegzetes tánccal és hangokkal udvarol a tojónak. Sikeres nász esetén a fészküket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre készítik. Fészekaljuk két
Tojásból áll, amelyeken mindkét szülő felváltva 28-30 napig kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, de a vonulás idejéig a szülők még gondoskodnak róluk. A fiatal madarak hároméves korukra válnak ivaréretté.
Kárpát-medencei előfordulása:
Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg Hortobágyon, Kardoskúton és Montág-pusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős, illetve kétes.
Hazai fészkelését, majd fiókanevelését hosszú idő után 2015. nyarán a Marcal-medencében, Adorjánháza és Nagypirit térségében észlelték először, igazolt, dokumentált módon. 2019-ben ismét látható egy pár két fiókával.
Védettsége:
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Hazai kulturában:
A daru a magyarság egyik megbecsült ősi vadmadara. A "daru" eredete valószínűleg a finnugor korból származó hangutánzó szó.
4 elemű lista
• Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált 10. századi
ezüst karperecen ötosztatú tulipánt őrizve.
• A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben. Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében.
• Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egy
Életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.
• A daru a hűség heraldikai madara. Kedvelt ábrázolásmódja kővel a kezében, melynek jelentése, hogy a repülő darucsapat vezérmadara mindig egy követ tart, hogyha véletlen elalszik, a zajra felriadjon. Egy ilyen ábrázolás látható a
Zirci apátság templomhomlokzatán.
Remlac
Darutartás, darutoll:
A 16. századtól írásos emlékeink vannak a szelíd darvak tartásáról, a nemesi udvarházak darvait gondozó darvászokról. A parasztudvarokban még a századforduló idején is tartottak szelíd darut.
1827-ben a bajomi református pap azt írta a Sárrétről:
„sehol az ember madaraknak annyi sokaságát egy rakáson nem látja, mint a Sárrét költőhelyein. Soha olyan sipításokat, lármát nem hall, mint az olyan madarak csinálnak akkor, de soha annyi tojásokat egy rakáson nem találhat, úgy, hogy a pákászok három csónakkal voltak a rétben és mind a hármat, amint csak bírhatta, tojásokkal rakták tele”. Messze földön híre volt a Sárrét madárvilágának. 1786-ban II. József császár
udvara azzal a kéréssel fordult a Sárréti városokhoz, hogy a császári állatkert számára küldjenek „mindenféle nagyságú és különb-különbféle színű vadkacsákat, buvárokat, fejérgólyákat, darvakat, túzokokat, vadludakat, lilliket, mindenféle gémeket, gödényeket, károkatonákat, szajkókat és más egyéb különös szárnyasokat”.
Régen jóravaló úri házaknál háziállat volt a daru. Karcagon a Nagy Takarék udvarán egy szelíd darufalka élt. A darvakat megszelídítve a házaknál nevelték, mégpedig a rétben fogott darufiókákból. Az 1554. évi egri összeírás szerint
Magyarszálláson húsz szelíd daru volt. Ezt a falvat darvászok és pákászok lakták.
Régen egy valamire való legény darutoll nélkül a lábát sem tette ki a kapun. A sárréti vásárokon a darvásztól lehetett venni darutollat egy-két köböl búza áráért, de a legények azt sem tudták melyiket válasszák, mert egyik szebb volt, mint a másik. Mégis inkább a ringósabb, fehér, göndör, bal oldalas volt a darutollak netovábbja. Azonban a cseléd embernek darutoll nem dukált. Neki be kellett érnie a kakastollal.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Görbén hordja nyakát, mint a daru; görbe a nyaka.
Tekereg, mint ősszel a daru; nem leli a helyét, kóborol.
Úgy kiabál, kurjongat, mint a daru; hangosan és hamisan énekel.
Ő is látott darut; látott ő már ilyen csodát.
Egy után mennek a darvak; a vezetők példáját követik a beosztottak.
Minden daru keresse meg a varját!; mindenki keressen magához illő párt!
Zene: Abasári Kórus és Abagyöngy zenekar – Darumadár ha elszállsz.
