CSUPÁK – növény (családnév)



 a lepényfa termése
(Fotó: a lepényfa termése)




lepényfa J: sövénynek ültetett, pillangós virágú, tövises fa; Gleditsia triacanthos. gledícsia J: lepényfa. koronaakácfa J: krisztustövis, gledícsia.

Szembetűnőek 20-40 centiméteres hüvelytermései, a tévesen szentjánoskenyérnek tartott termések. Ezek a jellegzetes lepények motiválták a növény lepényfa elnevezését. Szeged vidékén – a latin terminus alapján – glédicsnek, glédicsfának hívják. A gledícsia nemzetközi szó, Johann Gottlieb Gleditsch német botanikus
nevéből való. Alakváltozata a magyarban a gelicsán. A lepényfa népnyelvi társneve a lócsipafa [R. 1881: N. lúcsipa fa (Nyr. 10)] Vas és Sopron megyében,
illetve Zalaszegváron. Az etnobotanikai terminus a csupák [Csanád megye Kunágota ’Gleditschia triacanthos (’lepényfa’) termése’] elnevezéssel hozható összefüggésbe.
A mag körül édes nedv van, melyet a gyerekek szívesen szopogatnak, és néhol a növényt édesfának, édeskének is nevezik [vö. NyF. 34: idësfa (Veszprém megye
Lovászpatona)]. A gledícsiának zsidócsipa neve is van a népnyelvben, ezért joggal feltehető, hogy a csupák a csipa szó származéka, melynek a régi nyelvben csopa alakja volt. Zöldessárga, gennyszerű belső magtakarója miatt a nyelvjárásokban cigánytakony (Baja), zsidótakony (Győrszentmárton), fika (Csanádpalota) és macskaméz (Komárom megy, Esztergom), valamint pujkatakon (Nagyszalonta) a ’Gleditschia triacanthosz termése’.
A tövises lepényfa az egyik legismertebb „nadrágfogó” sövénybokor. A legenda szerint ennek a növénynek a gallyaiból készült Jézus tövises koronája; erre
utal a gledícsia Jézus Krisztus koronája, koronatövis, koronaakác, koronafa, krisztusakác, krisztusfa, krisztustövis, hajtűs lepényfa, krisztuskoszorú,
istenátkozta tüske elnevezése. Mint a Szigetközben magyarázzák: „…mer Krisztusnak ebbű csinátak koszorút”. Kányádi Sándor, erdélyi költő írt verset Tövisfa címmel:

Nem emlékszem már (pedig hányszor

szúrt belém tövise), van-é

gyümölcse? Mintha valami bogyók,

vagy affélék lettek volna rajta úgy ősz felé,

vagy az se, csak tövis, tövis

a törzsön is?

Vágtuk, irtottuk: újrasarjadt,

s amit kivágtunk, csontkeményre

száradt, szikrázva ugrott

vissza róla a fejsze éle.

A tüze szinte olthatatlan,

virradatig-tartón parázslott;

nem láttam én még fában ennyi

önvédelmet és konokságot.

Találgattam már gyermekésszel

titkát ennek az irthatatlan

szívós fának, melyről a fejsze

még holtában is visszapattan.

Most értem csak: a történelmet

szolgálja inkább, nem a tájat –

kéznél volt mindig, mikor kellett

máglyának, avagy koronának.

Szintén a Szigetközben a termését a gyerekek szentjánoskenyér helyett ették. Termésének ezért vadszentjánoskenyér, Szatmár megyében szentjánoskenyér a
neve. További társneve még a kajla, vadszentjánosfa és tüsökfa. Békésben kankónak hívják.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Csupák Adrien.

Zene: -