CSUPÁK – növény (családnév)
(Fotó: a lepényfa termése)
lepényfa J: sövénynek ültetett, pillangós virágú, tövises fa; Gleditsia triacanthos. gledícsia J: lepényfa. koronaakácfa J: krisztustövis, gledícsia.
Szembetűnőek 20-40 centiméteres hüvelytermései, a tévesen szentjánoskenyérnek tartott termések. Ezek a jellegzetes lepények motiválták a növény lepényfa elnevezését. Szeged vidékén – a latin terminus alapján – glédicsnek, glédicsfának hívják. A gledícsia nemzetközi szó, Johann Gottlieb Gleditsch német botanikus
nevéből való. Alakváltozata a magyarban a gelicsán. A lepényfa népnyelvi társneve a lócsipafa [R. 1881: N. lúcsipa fa (Nyr. 10)] Vas és Sopron megyében,
illetve Zalaszegváron. Az etnobotanikai terminus a csupák [Csanád megye Kunágota ’Gleditschia triacanthos (’lepényfa’) termése’] elnevezéssel hozható összefüggésbe.
A mag körül édes nedv van, melyet a gyerekek szívesen szopogatnak, és néhol a növényt édesfának, édeskének is nevezik [vö. NyF. 34: idësfa (Veszprém megye
Lovászpatona)]. A gledícsiának zsidócsipa neve is van a népnyelvben, ezért joggal feltehető, hogy a csupák a csipa szó származéka, melynek a régi nyelvben csopa alakja volt. Zöldessárga, gennyszerű belső magtakarója miatt a nyelvjárásokban cigánytakony (Baja), zsidótakony (Győrszentmárton), fika (Csanádpalota) és macskaméz (Komárom megy, Esztergom), valamint pujkatakon (Nagyszalonta) a ’Gleditschia triacanthosz termése’.
A tövises lepényfa az egyik legismertebb „nadrágfogó” sövénybokor. A legenda szerint ennek a növénynek a gallyaiból készült Jézus tövises koronája; erre
utal a gledícsia Jézus Krisztus koronája, koronatövis, koronaakác, koronafa, krisztusakác, krisztusfa, krisztustövis, hajtűs lepényfa, krisztuskoszorú,
istenátkozta tüske elnevezése. Mint a Szigetközben magyarázzák: „…mer Krisztusnak ebbű csinátak koszorút”. Kányádi Sándor, erdélyi költő írt verset Tövisfa címmel:
Nem emlékszem már (pedig hányszor
szúrt belém tövise), van-é
gyümölcse? Mintha valami bogyók,
vagy affélék lettek volna rajta úgy ősz felé,
vagy az se, csak tövis, tövis
a törzsön is?
Vágtuk, irtottuk: újrasarjadt,
s amit kivágtunk, csontkeményre
száradt, szikrázva ugrott
vissza róla a fejsze éle.
A tüze szinte olthatatlan,
virradatig-tartón parázslott;
nem láttam én még fában ennyi
önvédelmet és konokságot.
Találgattam már gyermekésszel
titkát ennek az irthatatlan
szívós fának, melyről a fejsze
még holtában is visszapattan.
Most értem csak: a történelmet
szolgálja inkább, nem a tájat –
kéznél volt mindig, mikor kellett
máglyának, avagy koronának.
Szintén a Szigetközben a termését a gyerekek szentjánoskenyér helyett ették. Termésének ezért vadszentjánoskenyér, Szatmár megyében szentjánoskenyér a
neve. További társneve még a kajla, vadszentjánosfa és tüsökfa. Békésben kankónak hívják.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Csupák Adrien.
Zene: -