CSIRE – állat (családnév)



székicsér
(Fotó: székicsér)




székicsér J. szikes pusztákon fészkelő, rigó nagyságú, barnás színű, rovarevő madár; Glareola pratincola.

• A madárnév 1898-ban már szaknyelvi szó (Chernel). Nevében a széki, sziki jelző tartózkodási helyére mutat. A szikesekre utal N. szíki csire, szíki csirke,
sziki csire, széki csirke hasonneve és székisirály, szikisirály társneve (KissMad.) is. A csire a csér változata, a csirke pedig a csire népetimológia
eredménye. A sirály utótag hasonlóság alapján keletkezett.

Örvös székicsér nevét (Nom.) a nyakán lévő rajzolatról kapta. A népnyelvi Chernel: pirpió | SzegSz.: piripió már a régiségben is megvolt: 1793: pirpio,
piripjó (Grossinger), hangutánzó eredetű terminus. A földön táplálkozik, gyors lehajlásokkal kapkodja a bogarakat, ezen alapul N. földibaszika neve (KissMad.).
A SzegSz. adata rácpap elnevezése, amely a madár tollazata és a szerb papok viselete közötti hasonlóság alapján jött létre.

A latin szaknyelvi nemi név a lat. glareolus ’apró kavics’ szóból származik. A székicsér idegen nyelvi nevei között szárnya színére utal az ang. redwinged
pratincole, ném. Rotflügelbrachschwalbe, sv. rödvingad vadarsvala (EL.).

♦ A székicsér a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjében a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj. Európa, Délnyugat-Ázsia
és Afrika területén honos. Telelni Afrika tropikus részére vonul. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja.
Torkán jellegzetes folt van, fekete kerettel. Fecske módjára a levegőben kapkodja el, vagy a földön keresgéli ízeltlábúakból és egyéb rovarokból álló táplálékát.
Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. A Hortobágyon, a Nagykunságban és ritkábban a Duna–Tisza közén fordul elő.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Csire Gabriella.

Zene: Csire József.